Száguldó időt kísér az élet,
rohangálnak az emlékek.
Amikor emlékezünk
olykor könnyezünk,
nevetünk, valami közelít,
belül valami feszít,
egyik pillanatban valaki jön
a másikban valaki elköszön,
véget ért szerelem után jön
a könnyözön.
Csendesebb a csend,
vallatóbb az emlék, dereng
a múlt, benne egy hang,
mint esti harang
nyugtat. Fogod álmaid kezét –
átléped vele a holnap küszöbét.
Küszöb előtt
By Futóinda
11 hozzászólás
Keedves Futoinda!
Elmélkedésed mély emberi gindolatokat
tartalmaz!
"Csendesebb a csend,
vallatóbb az emlék"
Gratulálok:sailor
Kedves, sailor!
Ha nem figyelnénk az érzéseinkre, s ha nem élnénk meg a következő pillanatok örömét, s a gondok józanító hatását védekezésként nem építenénk be életünkbe, vergődő, és szomorú lenne az életünk.
Sokat, sokszor tapasztalom az ember-érintkezések során mennyire negatívan élnek az emberek.
Ma, itthon a stressznélküliség majdnem hogy ismeretlen fogalom. Talán ezért nem látunk mosolyt az arcokon, s a stressz kivédését, s a zsákutcába került élet, a körülmények miatt is nem tud a fényre lépni. Akkor itt kezdődik az ok, és az okozat valamilyen szerű kiküszöbölése.
Azt látom, hogy nép-nemzeti , országos szinten kell, kellene megváltoztatni, de gyökeresen ám a reánk telepedett esztelenségek sokaságát.
Örülök, hogy követed a feltett írásaimat.
Barátsággal, Inda.
Hello Inda! Igen így van ahogy írod: "Fogod álmaid kezét – átléped vele a holnap küszöbét." Múlt, jelen, jövő egyetlen egységet képeznek s ezt nagyon szépen érzékletesen fejezi ki a vers!
Üdvözlettel: én
Szép a versed, mint mindig.
Szeretettel:Selanne
Köszönöm, kedves Selanne.
Várlak a következőnél is. 🙂
Szeretettel Inda.
Kedves Inda!
Ez nagyszerű vers! Szinte minden sorában találtam olyan gondolatot, képet, aminél megálltam.
Gratulálok szeretettel:
Ylen
Kedves Ylen Morisot!
Fantáziát mozgató gondolatoknál én is meg, meg állok, persze a magaméval meg is toldom az éppen szóban forgó témát.
Véleményedet meg külön köszönöm.
Szeretettel, Inda.
Szeretettel gratulálok gondolatébresztő versedhez, mely nagyon tetszett!
Üdvözlettel: Ica
Kedves Lajos!
Csilingelnek a rímeid, miközben komoly és mély gondolatokkal írod a verset: "…dereng a múlt, benne egy harang, mint esti harang… Én is meg-megálltam, s gondolkodtam minden mondatodon.
Tetszik a versed – csillagok nélkül is, amit én megszüntettem, amikor egyszer szavaztattak elllene.
Szeretettel olvastam: Kata
Kedves oroszlán!
Örülök, hogy gondolatébresztőt tettem fel, habár, szerintem minden írás, a lélekből fakadó írás ösztönzően hat az olvasóra, igaz nem mindenkire, de mégis valamilyen nyomot hagy az emberben.
Köszönöm, hogy itt jártál.
Szeretettel, Inda
Kedves Kata!
Ezen túl kicsikét közelebbről köszöntelek, végleg Salgótarjánból.
Öröm, és jó érzés, hogy aktívan olvasol, és reagálsz a feltett alkotásokra.
A régen tett ígéretemre még emlékszem, s bizony jó lenne valóra váltani. A József Attila Műv. Központ még a helyén van, de máshol is meg lehet rendezni, amit egyszer terveztem, amiről beszéltünk.
Katám, nem a pontok számítanak, inkább a lelke, vagy a szíve az alkotásnak.
Szeretettel üdvözöllek, Inda.