Elrendeltetett!
A Te időd most lejárt!
Az Úr a kulcsot visszakérte.
Haza tértél hozzá
Már nincs szükséged az időre.
Testruhádat levetetted
Lelked a fénybe ért,
Mennyei boldogságba
Ahol minden végre szép.
A csend illata mely körbefonja
Megkoronázza a napot.
Csak elárvult gyermekeid
Sírását hallgathatod.
Elhalkul a zene,
Égő könnycsepp még
Öntözi a nehéz földet,
Mely örökre betakar.
Emlékezésekben, szívetekben,
Ha Reám gondoltok mindig
Közöttetek leszek, de
Itt most végre megnyugodhatom.
Nem búcsúzom Szeretteim!
Ne sírjatok, hiszem, találkozunk
Atyánknál örök boldogságban,
Ahol nem fáj már semmi sem!
4 hozzászólás
Megható, igaz verset írtál kedves Évike.
"
Nem búcsúzom Szeretteim!
Ne sírjatok, hiszem, találkozunk
Atyánknál örök boldogságban,
Ahol nem fáj már semmi sem!"
Szeretettel gratulálok: ica
Kedves Éva!
Csodaszép sorok!
Tele reménnyel!
Seretettel:sailor
Köszönet sailor kedvességedért. Éva
Icukám köszönöm látogatásod. Éva