Esel
Esel, du fauler, so geht doch fort,
Schleichst ja wie eine Schnecke fort.
Laß doch! Lauf ich auch nicht mit Hast,
Trag ich doch redlich meine Last.
Mancherlei Dienst der Herr gegehrt
Mich für die Säcke, zum Laufen das Pferd.
Und wie die Tagesmüh´war aus,
Kam auch der Esel sacht nach Haus.
Hatte sein Plätzchen im Stall beim Pferd,
Fand sein Futter, wie er´s begehrt,
Streckt auf die Streu sich mit Bedacht,
Schlief gar ruhig die ganze Nacht.
____________________________________
A szamár
Mondjátok egyre: te rest szamár,
Úgy araszolsz, mint csiga jár!
Hagyjátok el! Sietve nem,
De hordom terhem rendesen.
Ki-ki gazdánkért megteszi:
Én zsákjait, lova őt viszi.
S ha napi nyűg letudva majd,
A fáradt szamár hazatart.
A karámban, hol szomszédja ló,
Szénát lel, mely neki való,
S kinyújtva szalmán oldalát
Alszik egy békés éjen át.
2 hozzászólás
Kedves mandolinos!
Nagyon tanulságos vers, nem csoda , hogy kiválasztottad és lefordítottad 🙂
Ahogy a ló gazdáját viszi, a szamár meg a terheket de mindkettő igen igen fontos feladatot végez, hasonlóképpen mi emberek sem vagyunk egyformák.Személyiségünk sokszínűsége változatossá,széppé teszi a világot, ezért kell megtanulnunk értékelni egymást…,és ez visz mindent és mindenkit előre.
A Szentírásból egy idézet jut erről eszembe, Filippi 2:2–4 …. semmit sem cselekedve perlekedésre való hajlamból vagy önhittségből , hanem alázatossággal úgy vélekedve, hogy a többiek felettetek állnak " Ha igy lenne,nem lenne annyi konfliktus a világban…De aki az írásokat olvassa tudja, hogy eljön ennek az ideje …
Szeretettel:Rita
Kedves Rita!
Remélem Mandolinos Dávid is reagál hozzászólásodra, és
tájékoztat, hogyan is történt a több tucatnyi szamár témájú
német vers közül ennek a kiválasztása…és lefordítása.
(A magam gyarló fordítását is olvashatod itt a Napvilágon…,
kérlek, figyelj a felhelyezések dátumaira.)
Ha a Szentírásból tudnál példabeszédet idézni a (beteges)
becsvágyról, kérlek jelöld meg a helyet, és édesanyám
Bibliájában megkeresem.
Napvilágos szeretettel üdvözöl Attila bá'