Mert örökölted a kéket s a zöldet,
és mindent ami csak a naptól sárga,
s bár nincstelenül jöttél a világra,
gazdag birtokosa lábad a földnek.
Szemed nyitod, s tavaszról mesél a szél,
lányok éneke és asszonyok dala,
száz meg száz klarinét, ezer fuvola
minden varázslata bűvöl, s megigéz…
Barangolj hát be mindent a kék alatt,
hiszen a karmád, hogy zöldben járj sokat,
virágszirommal hint a nap és a szél
csalogányszó s alkonyi méhzümmögés,
a lélek fény, s fény vagy te magad, áldás…
minden trilla és minden könnycsillanás…
4 hozzászólás
Kedves András!
Ez gyönyörűen csillant.
Szeretettel: Szabolcs
Kedves András!
Elmélkedésed csodaszép varázs…
Különösen a befejező sorokkal magaddal ragadtál!
Kedves András!
Nagyon szép költői szavakkal alkottad meg remek szonettedet.
Ez a Könnycsillanás egy gyönyörű szép varázs!
Mondhatom, hogy nagyon tetszett,
szeretettel: Kata
Gyönyörű ez a szonetted kedves András !
Szeretem a verseidet, elvarázsolt…
Szeretettel : Zsu