Köszönöm a fáknak
mert tündéreim járnak
s repülnek a törpék
hogy életeim éljék
csigavér eszencia…
és majd egyszer mostan
mind elkérjék cserébe
virágillat kerül
mező keblén cserépbe
emberlény harmónia…
mindenhol ott vagyok
szikra illan víz ragyog
mosolygós földtorok
megszületek meghalok…
eleven energia.
12 hozzászólás
Nagyon szép a versed Szabolcs! Én is kívánok áldott, békés, boldog Karácsonyt! Baráti öleléssel: én
Kedves László!
🙂
Nagyon szépen köszönöm, és valóban örüljünk a FÉNYNEK, éljük meg szeretetét!
Szeretettel: Szabolcs
Tetszett a versed mondanivalója, remek formában!
Szeretettel gratulálok: Ica
Kedves Ica!
Nagyon szépen köszönöm.
Szeretettel: Szabolcs
Remek vers kedves Szabolcs !
Ritkán jövök még, de Hozzád nagy örömmel 🙂
Szeretettel: Zsu
Kedves Zsu!
Gyere gyakrabban.
🙂
Mindig szívesen látlak.
Szeretettel: Szabolcs
Kedves Szabolcs!
Nagyon bírom a verseidet, amikor ennyire szárnyaló, tele pozitív energiával.
Köszönöm, hogy olvashattam.
Szeretettel
Ida
Kedves Ida!
Nagyon szépen köszönöm, és örülök annak, hogy így látod.
Szeretettel: Szabolcs
Szia Szabolcs! 🙂
Bevallom, piszkosul megdolgoztatsz a verseiddel, mert nagyon nehezen veszem az adást, de tényleg. 🙂
A lényeget abban látom, hogy mindig látszik a fény az alagút végén.
Felhívom a figyelmed, hogy az egyik résznél van egy kis időbeli zavar: "majd egyszer mostan".
Vagy most, vagy egyszer majd…
Ezt szerintem át kellene gondolnod.
Eszencia + harmónia = energia? Ezt a képletet bevésem! 🙂
Szeretettel: Kankalin
Kedves Kankalin!
Lehet, hogy azért van ez, mert sokszor az életet is nehéznek véljük, pedig annyira könnyű, elég csak egy gyerekre tekinteni, mert számára semmi sem lehetetlen.
🙂
Gondoltam én, hogy ez majd egyszer, mostan valakinek fel fog tűnni, köszönöm, de részemről nincs zavar, mert éppen azt akarom ezzel mondani, hogy a majd egyszer is most van, mindig a jelenben vagyunk.
🙂
Örülök annak, hogy tetszik a képlet és meg is tanulod.
ÁLDOTT ÉS BÉKÉS ÚJESZTENDŐT KÍVÁNOK!
Szeretettel: Szabolcs
Most látom, hogy már korábban föltetted Kedves Szabolcs, s én hogy, hogy nem, de nem vettem észre. Ugyanis figyellek, és érdekes verseid tetszenek nekem.
Érdekes elmélkedés a mostani is. Én azon töröm kobakom, hogy miért csak az utolsó az eleven energia? Mikor csak éppen ahhoz nem illik.
S ezt én nem azért jeleztem, mintha nem tetszene, sőt, nagyon is tetszik és érdekesnek tartom, s Te biztosan alaposan elgondoltad. Legközelebb újra eljövök, és olvasom.
Egyszóval áttanulmányozom újból.
Szeretettel olvastam: Kata
Kedves Kata!
Nagyon szépen köszönöm, hogy olvastad és még olvasni fogod, ezért még nem árulom el, hogy miért pont az utolsó az eleven energia.
🙂
Szeretettel kívánok Neked áldott újesztendőt!