Örömre vágytok, dalra,
egy kis boldogságos zűrzavarra?
Milyet szeretnétek?
Vidáman raccsolót,
hamuban sült pogácsaszaggatót?
Miért, miért….mert talán akkor
nem kutatnátok lelkem kattogó zaját,
ha nem ragoznám mások színtelen baját?
…meg a magamét ami bánt,
szétzúzza lelkem páncélját.
Azt tudom adni, ami érint,
szakítom magamról életem tüskéit.
Cirkusz legyen, mulatság,
minden ízű kanalas orvosság?
Lesz…lesz az is, csak most ez van,
zajosan fortyog katlanomban.
Szűkölve, feszülten bólintva
vágtázik…néha ordítva,
akár bomlott elméjű sarlatán,
ront át az élet árnyékos oldalán.