Ott fenn a csillagokban
várnak már reám
akiktől létem kaptam:
Apám és Anyám.
Mert ez az élet rendje,
jöttünk, s elmegyünk
amikor el kell menni,
akármit teszünk.
Ott fenn a csillagokban
Testvérem is már,
égi esztergapadon
ide-oda jár.
Csillagszóró szikrákat
szórja szerteszét,
s onnan küldi álmomban
bölcs üzenetét.
Ott fenn a csillagokban
vár már sok barát.
Én még itt járom utam,
Ők már odaát.
Nem tudjuk azt előre,
mit hoz holnapunk,
csak küzdünk rendületlen
amíg itt vagyunk.
Ott fenn a csillagokban
vár két gyermekem.
Háromból itt a Földön
egy maradt nekem!
Nem kérdem miért van így,
megyek utamon.
Ott fenn a csillagokban
egyszer megtudom.