csupán néhány nyújtózó nádszál integet.
Mintha felhőn járnék, vagy talán a menny?
Mi békésen átkarol most idelenn?
Csupán a békák harsogó nótáját hallani,
miként dalukkal próbálnak szerelmet vallani.
Távol a föld szélén, hol ránk hajol az ég,
bíborszín felhőkkel köszönt a messzeség.
Gyönyörű rónaság, örök, édes álmom.
Békére lel lelkem, végtelen pusztádon.
A kisteleki táj, ha csendesen átkarol.
Egy árulkodó könnycsepp, s a szívem zakatol.
Bár nem itt születtem, de érzem, ez az otthonom.
Itt volt boldog egyedül, hányatott gyermekkorom.
Az égig érő fák, megannyi kacagás,
Itt él bennem valahol, mélyen e varázs.
Örökre őrzöm tüzét, mert ez maga az élet.
Hisz hálás a lombos ág, a tápláló gyökérnek.
Mintha felhőn járnék, alant a harsogó föveny.
S ha el kell mennem, azt hiszem, ilyen lesz a menny.
Sándor Gyula
22 hozzászólás
Kedves Gyula!
Ez gyönyörű, köszönöm az élményt.
Üdvözlettel: Laca
Kedves Laci
Nagyon köszönöm a dicsérő szavakat.
Tiszta, szép, könnyed, s kifejező.
Írj még!
Üdv: István
Köszönöm kedves István
Kedves Gyula,
egeszen közel engedted az olvasot magadhoz ebben a versben. Meghitseggel mutatod be a tajat, ahol gyermkkorod boldog eveit töltötted, ez meghato. Örülök, hogy erre jartam, gyönyörü iras.
H.
Kedves Borika
Nagyon örülök, hogy ismét itt jártál. Kedves szavaidat pedig köszönöm
Szia amazonasz! 🙂
Megálltam a hajnalodnál többször is, hogy megcsodáljam a gyönyörű képeket.
Elért hozzám versed tartalma, nagyon jó érzés volt találkozni vele. Szeretem a lírai verseket, amelyekben költői eszközök sokasága lelhető fel.
Hangulatfestéseddel elérted, hogy magam is részese lettem a lenyűgöző látványnak.
Ha az én versem lenne, akkor a központozáson kicsit módosítanék, mert szerintem van még benne kiaknázható lehetőség. A mondatvégi írásjelek cseréjére, illetve vesszők áthelyezésére gondolok.
A szótagszámok igazítása is adna egy pluszt.
No, de ez nem az én versem. 🙂
A kedvencem: "hálás a lombos ág, a tápláló gyökérnek".
A zárás csattanója kifejezetten hatásos.
Csodálattal olvastam, nagyon tetszett. Köszönöm az élményt. 🙂
Szeretettel: Kankalin
Kedves Kankalin.
Köszönöm, hogy ilyen figyelmesen olvastad a versemet. Feltétlenül átnézem, az ajánlásaid szerint, és ha én is úgy látom, akkor korrigálom a hiányosságokat
Kedves Gyula !
Gyönyörű, elbűvölte szivem e versed.
Szeretettel gratulalok: Zsu
Csodálatos ez a hajnal.
Igen ilyen a rónán, emlékszem rá magam is, nem lehet feledni.
Köszönöm az élményt.
Üdvözlettel,
Ida
Kedves Gyula! Élményt nyujtó ez a hajnal. Engem is hasonló érzések kerítenek hatalmukba, mikor szerető tajon barangolok, látogatóba vissza vágyok.. Verstanilag kankalin mindent leírt, kis műhelymunkával még csodásabb , tökéletesebb lenne.
Nagyon köszönöm hogy itt jártál.
Szeretettel Gyula
Kellemesen utaztam a hajnalba, köszönöm.
Kedves Irén. Nagyon köszönöm, hogy benéztél hozzám.
Kedves Gyula!
Csoda szép ez a lírai költemény! Szerettem!
Szeretettel gratulálok: ica
Kedves Ica
Köszönöm a kedves soraidat
Szeretettel Gula
Gyönyörű! Nagyon szép versedhez szeretettel gratulálok: Zsuzsa 🙂
Kedves Zsuzsa
Köszönöm hogy itt jártál, és a meleg szavakat, amit a versemhez írtál
Kedves amazonasz!
Már jó régen olvastam néhány novelládat és megrendített gyermekkorod fájdalma. Ebben a versben is említést teszel arról, hogy a kisteleki tájon voltál boldog gyermekként. Bizonyára azért sikerült ilyen mély érzelemmel, ennyire meghatóan írnod a régi boldog évekről.
Szívből gratulálok! Klári
Kedves Klára.
Nagyon meglepődtem azon, hogy még emlékszel az önéletrajzi novelláimra. Ez igazán kedves tőled, és köszönöm.
Kedves Gyula!
Nagyon sokszor tértem vissza a versedhez, mert hozzám szólt.
Nem itt születtem, de kistelekivé lettem az évtizedek folyamán. Naponta élem meg azt a varázslatos hangulatot, képi világot, amiről a versed szól, és tanúsíthatom a szavaid túlzás nélküli hitelességét. 🙂
A versed volt az egyik, ami hallgatásom után visszahozott ide a Napvilágra.
Köszönöm!
Szeretettel:
Ylen
Kedves Ylen
Kisteleki emlékeim többségében gyermekkoromban születtek. Jómagam budapesti vagyok, de akkoriban a nyarakat Kisteleken töltöttem. Akkoriban még falunak számított, a paraszti világ minden bájával, és érintetlen hangulatával. Fülig beleszerettem ebbe az utánozhatatlan, ember közeli világba. Néha úgy érzem, bármerre is sodort az élet, mégis mintha egész életemben azt a tisztaságot kerestem volna, amely akkoriban, olyan mély nyomot égetett a lelkembe. Az unokahugom ma is ott él. Őt szoktam alkalom adtán meglátogatni. Kistelekről, és az alföldről több versem is született
Köszönöm, hogy itt jártál.