Éjjeli rohanás

gyorsan rohant el a láthatár felett,
gőze csak úgy füstölög,
krómja csillant, s vetett szemet
motorjára, mely dübörög.

paripaként vágtatott át dús utakon,
s szólt belőle a vad rock & roll,
benne dáridó, s nem csak unalom,
és üvöltöm én: szólj, csak szólj!

kócos bujaság is a kárpiton osztozott,
és, jaj, locsolva lett vadiúj bőre,
míg suhantak el a nyugodt otthonok,
majd félve bocsánatot kértem tőle.

üvege megcsillant a ficánkoló fényben,
és ülései megteltek gyönyörrel,
lámpái kacérkodtak a zajos éjjel,
pirkadatot dudaszóval köszöntve

ricsajos rohanás végén ért most haza,
s betolatott a dohos garázsba,
kipufogó füstje olvadt széjjel hamar,
s én bús ajtaját óvatosan bezártam.