Akármit dugsz – HÁROM !
A kislány, a királyfi, meg a magyar igazság,
egy a baj,
mindig te vagy a legkisebb fiú kinek útnak
kell indulni, legyőzni a mocskos sárkányokat
és tarisznyád sincs az útra megpakolva, csak a
MacDonald's etet ha épp akad rá némi pénzed.
Rövid az út vagy nyúlik a totyogó agg korba?
Mindegy az, promt éled és játszhatod az életed,
vagy elszenveded, s ha egy tétre mind feltetted,
akkor VABANK
pörögjön a pisztoly, jó játék az orosz rulett.
Nyúlkálsz az élet mocskos zsákjában, hiszed,
hogy lát kezed és vigyorogva mondod
VABANK,
s csak arcod sápad fehérre,
az öklödbe szorított golyó halál-fekete.
VABANK, lapot kérsz tizennyolcra, számítasz
felsőre, alsóra, persze király a következő
s nem érzed a cinket a lapszélen,
az osztót se törlöd képen,
buktál hát újra, lassan megszokod, ezt is bukod.
Pörögjön a pisztoly, s ha csöve ásít feléd
legyen merszed lőni, mondd, hogy VABANK,
a tét az agyvelőd, ha a ravasz üresen kettyen
minden a tiéd, ha nem akkor szürke pép fröccsen.
A slaggal mosott tepsiben se tagadd meg önmagad,
súgd: VABANK,
a részeg hullaszállító betudja a péti-vörösnek,
röhöghetsz rajta, ha van még hozzá kedved.