Kakas a tarajos
Egyik nap reggel tyúkanyót
fránya róka elcsente.
De a sunyi besurranót
gondos gazda megleste.
Jaj, mindhiába kergette
seprűvel, az ügyes tolvajt.
Nem sikerült elkapni,
hogy jó kiporolja vörös
bundás, agyafúrt duhajt.
Árván marad kiscsibéi
összebújva csak csipogtak,
nincs már aki melegíti
pihe-puha tollukat.
Apukájuk nagy tarajos,
csibéi mellé szegődött.
Tanítgatta csipegetni,
rétről magot szedegetni.
Este óljukba terelte,
óvón szárnyai alá vette.
Így a kicsi árva csibék
újra tovább érezhették,
gondoskodó fészek melegét.
Gyermekkönyvek Nemzetközi napja alkalmából.
3 hozzászólás
Kedves Évikém!
nagyon érdekes a kakas kalandja. Nálad az a jó, hogy a kakast ilyen jó helyzetben
mutatod. Az én kakasom viszont nagyon rosszul jár.
Milyen jó, hogy nálad:
"Este óljukba terelte,
óvón szárnyai alá vette."
tehát a kiscsibéket továbbra is rendesen ellátják.
Kedves gyerekvers, élvezet volt olvasnom.
Szeretettel: Kata
Nagyon aranyos. Példaértékű az atyai gondoskodás benne. Felnőtteknek is ajánlható…
Üdvözlettel Attila
Köszönöm Kati és Attila az olvasást és kedves méltatást. Éva