Theodor Storm:Die Stadt

Die Stadt

Am grauen Strand, am grauen Meer
Und seitab liegt die Stadt;
Der Nebel drückt die Dächer schwer,
Und durch die Stille braust das Meer
Eintönig um die Stadt.

Es rauscht kein Wald, es schlägt im Mai
Kein Vogel ohn’ Unterlaß;
Die Wandergans mit hartem Schrei
Nur fliegt in Herbstensnacht vorbei,
Am Strande weht das Gras.

Doch hängt mein ganzes Herz an dir,
Du graue Stadt am Meer;
Der Jugend Zauber für und für
Ruht lächelnd doch auf dir, auf dir,
Du graue Stadt am Meer.

Theodor Storm
(1817-1888)

A város B) variáns

Szürke tengerpart homokján
E város nékem int,
Köd ül meg tetőkön, utcán,
A csenden átzúg óceán,
S a város szenved itt.

Májusi erdők ott némák,
Nem szól madár hegedű,
Csak éles hangú vadlibák
Szállnak, őszi éjt zavarják,
S a parton fázik a fű.

E szürke város mégis enyém,
Ködös, tengeri táj,
Ifjúkor szép volt, bár kemény,
Te szürke város áldlak én,
Ködös, tengeri táj.

Szalki Bernáth Attila

A város C) variáns

Szürke tenger szürke partján
Egy város nékem int,
Nehéz köd ül tetőn, s utcán,
A partra zúg az óceán,
Nincs csend se bent, se kint.

Erdők májusban ott némák,
Madár dala nem zeng,
Csak éles hangú vadlibák
Szállnak, őszi éjt zavarják,
S parton fű fázva leng.

E város szürke – de enyém!
Ködös tengeri táj
S gyermekkor gyémánt gyűjtemény.
Imádlak szürke város én,
Ködös tengeri táj!

Szalki Bernáth Attila