The Donkey
When fishes flew and forests walked
And figs grew upon thorn,
Some moment when the moon was blood
Then surely I was born.
Whit monstrous head and sickening cry
And ears like errant wings,
The devil’s walking parody
On all four-footed things.
The tattered outlaw of the earth,
Of ancient crooked will;
Starve, scourge, deride me: I am dumb,
I keep my secret still.
Fools! For I also had my hour;
One far fierce hour and sweet:
There was a shout about my ears,
And palms before my feet!
Chesterton, Gilbert Keith
A szamár
Mikor fák léptek, s repült a hal,
S tüske helyén füge nőtt.
Mikor Hold fénylett véres arccal,
Személyem akkor földre jött.
A hangom szörnyű, akár fejem,
A fülem kivált nevetést,
Négylábúra szégyen az eszem,
S kapok gúnyos megvetést.
Föld rongyos, gúnyolt rabszolgája,
S felfoghatatlan makacs ő;
Tűr ütést, éhet, s gúnyt kiállja,
Titkát halálig őriző.
Balgák! Mert boldog én is voltam,
A hátamon Úr fia ült:
Fülemmel üdvözlést hallottam,
S elénk sok pálmaág repült!
Szalki Bernáth Attila
1 hozzászólás
“Fülemmel üdvözlést hallottam,
S elénk sok pálmaág repült!”
Hogy aztán halált kiáltson rá a tömeg és inkább egy bűnözőt mentsen meg. Mennyire nem változott semmi azóta.
Szeretettel: Rita 🙂