Gilbert Keith Chesterton: A szamár

THE DONKEY

When fishes flew and forests walked
And figs grew upon thorn,
Some moment when the moon was blood
Then surely I was born.

With monstrous head and sickening cry
And ears like errant wings,
The devil’s walking parody
On all four-footed things.

The tattered outlaw of the earth,
Of ancient crooked will;
Starve, scourge, deride me: I am dumb,
I keep my secret still.

Fools! For I also had my hour;
One far fierce hour and sweet:
There was a shout about my ears,
And palms before my feet!

_______________________________

A SZAMÁR

Mikor még hal szállt, járt a fa,
És tüskén nőtt füge,
Mikor még véres volt a hold,
Anyám akkor szüle.

Nagy, mafla fej, rekedt „I-á!”,
Fül játszik szárnyakat;
Rajtunk, négylábú lényeken,
Az ördög így mulat.

Rongyos vagyok, földönfutó,
Ős ellen-akarat;
Verés, gúny, éhség: hallgatok,
És őrzöm titkomat.

Ó, ostobák! Megéltem én
Már egykor szebb időt:
Fülem dicsérték, s pálma várt
A lábaim előtt!

________________________