AMID THE ROSES
THERE was laughter ‘mid the Roses,
For it was their natal day;
And the children in the garden were
As light of heart as they.
There were sighs amid the Roses,
For the night was coming on;
And the children—weary now of play—
Were ready to be gone.
There are tears amid the Roses,
For the children are asleep;
And the silence of the garden makes
The lonely blossoms weep.
John B. Tabb
(1845- 1900)
A rózsakertben…
Nevetés szállt rózsakertben,
Születésnapjuk van most,
Osztoznak gyerekek ebben,
S örültek víg szívvel ott.
Sóhaj terjedt rózsakertben,
Mert az éj közeledett,
Gyerek fáradt játék közben,
És mind szépen hazament.
Könnyek hulltak rózsakertben,
Gyerek álmában messze járt,
Rózsák sírdogáltak csendben,
Mert magányuk nagyon fájt.
Szalki Bernáth Attila
2 hozzászólás
“Rózsák sírdogáltak csendben,
Mert magányuk nagyon fájt.”
Érdeklődéssel és tetszéssel olvastam ezt a fordítást is.
Szeretettel: Rita
Kedves Rita!
Köszönöm, köszönöm…
Szeretettel üdvözöl Attila bá’