A hőmérséklet foka térbeli és időbeli elosztása nagy hatást gyakorol az állatok földrajzi elterjedésére. A hidegnek kitett állatok utódai a rendesnél sötétebb színűek. A trópusi madarak és állatok rendesnél gazdagabb tollazatot és sűrűbb szőrzetet növesztenek. Az alkalmazkodás már az őstermészetben adva van is bizonyos fokig örökölhető is. A közönséges hidegvérűek testhőmérséklete igen csekély mégis alkalmas a fontosabb életfunkciók fenntartásához. A testhőmérséklet a napsugárzás változásához igazodik, és ezzel kapcsolatban van az élénkségük is. Az emlősök és madarak a belső hőmérsékletükkel a testhőmérsékletüket szabályozzák és ezeket állandó testhőmérsékletű vagy melegvérű állatoknak nevezzük. Vagyis helyesen állandó hőmérsékletű állatoknak nevezzük. (Homoiothrápiás) állatok, amelyek bizonyos fokig függetlenek a klíma változástól. Ezek az állatok a lélegzés, vérkeringés, bőrmirigyek szabályozására alkalmas idegrendszerrel rendelkeznek.
A homoiothermiások: Fokozatosan védik testüket a kisugárzás ellen. Ellenben fokozzák kisugárzásukat a meleg égöv állatai. A test formáját és nagyságát ennek érdekében alakítják át.
Poikilothermások:
Ezek az alkalmazkodások tetőpontját érték el , ezek hideget, meleget egyformán jól tűrnek. De legtöbbjük csak egyfajta hőmérséklethez alkalmazkodott a hideghez, vagy meleghez. A Stenothermások. A melegkedvelők nálunk nem akklimatizálhatók, nyáron is csak fűtött termekben tarthatók.
Ciklikus időszakos jelenségek.
Ezek az állatvilágban azokkal a jelenségekkel függnek össze, amelyek a mérsékelt éghajlat évszakos változásaival kapcsolatosak. Legegyszerűbb a két éghajlatú ciklus. Ahol csak két évszak van, hideg és meleg, száraz és esős. Itt a védekezés a hosszabb téli vagy nyári álom. Sok rovarunk nyári alvó. A téli és nyári alvás ritmusa örökletesé vált. Évszakos ciklusokban ismétlődnek különösen az ivarozás jelenségei, ezek is örökletes időszakok. A Déli félteke állatai az ők nyaruk idején télen szaporodnak. A nyugati féltekére honosított állatok alkalmazkodtak az ottani évszakhoz. A klímaváltozással függnek össze a vedlés és az ivarozással összefüggő jelenségek is. A változó hőmérsékletű állatok a külső hősugárzással szemben meghatározott színekkel védekeznek. Meleg ellen hővisszaverő, (fehér) hideg ellen hőgyűjtő (fekete, vörös) színekkel.
2 hozzászólás
A cím sztem sántít! Majd nézd meg még egyszer! De miért jegyzet ez? Én inkább "tudományos értekezésnek" nézném, ha nem lenne ilyen nyúlfarknyi, és megfelelne egy t. é. kritériummainak, pl. források jegyzéke, hivatkozások. A kérdés ettől függetlenül is felmerül bennem, mi ebből a te gondolatot, kutatási eredményed, és mi benne az "összegzés"? Az összegzés is megengedett (minden megengedett, ami nem plágium) de jelezni kell, honnan, mely cikkek, stb. alapján íródott. Üdvözlettel. én
Kedves László!
Nekem a munkád kicsit elvont, nem mondhatnám, hogy könnyű hozzá fűzni a gondolataimat. Egyből az ugrott be, hogyha a jégyhegyek elolvadnak, akkor mi is közelebbről megismerhetjük a jegesmedvéket, mert szegényeknek máris hosszú utat kell megtenniük, hogy élelemhez jussanak.
Üdvözöllek: Kata