Akkora köd volt, hogy nem láttam az orrom hegyéig sem. De szép volt, és sejtelmes. Fátyolfehér homályba takarta a tájat, s éppen csak sejthettem, hogy mi lehet előttem.
Tulajdonképpen szeretem a Ködöt, mert a titok mindig benne rejtőzik. Emlékszem a képrekre, ahol a hegy és a kastély közötti rést a Köd uralta. Meseszerű és titokzatos volt. Lebegett tőle minden, mint a tó tükrén a fáradt falevél. A havas hegycsúcsot vakító sugarakkal pásztázta a Nap, s alatta királykéken hullámzott a tó vize… de közöttük ott volt a Köd… a rejtély. Időnként felvillant a tájból egy újabb, aprócska részlet, s láthattam a tóparton magányosan nyíló lila kisvirágot, a hegy felé repülő madarakat… s a vízen lágyan ringó csónakot. Közben a Köd sűrűségétől függően váltogatta színét. Volt harmatcseppesen áttetsző, tündér-fehér, de néha átváltott sivatagi-szürkébe. Olyan volt az egész, mintha egy festményt néznék közelről, ecsetvonásról-ecsetvonásra.
Tudom, hogy a részletekben rejlik a teljesség csodája, s hogy a ködön is átláthatok, de csak a képzeletemmel, és csak akkor… ha én is akarom. lyenkor mindig izgatottan várom a pillanatot, amikor előbújik a valóság. Néha mégis félek meglátni az életet a maga valójában, pedig… a Köd mindig felszáll…
32 hozzászólás
Kedves Pipacs!
Filozofikus hangvételű írás. Az életet pedig csak a maga valójában érdemes látni. A megoldást éppen te magad adod, miszerint "a Köd mindíg felszáll…" A nagybetűs Köd pedig…
Tetszett a mű, bár én nem jegyzetnek nevezném, inkább Örkény után szabadon félpercesnek.
Szeretettel: Zagyvapart.
Kedves Zagyvapart!
Örülök hogy észrevetted, itt nem csupán a ködről, hanem a Ködről is szó van. Előfordul, hogy az embernek Köd van a szemén, sőt tudja is róla, de fél tisztán látni. A Ködnek hatalma van, csodálatos, de félelmetes is tud lenni.
A félpercest hatalmas megtiszteltetésnek veszem Részedről. Nagyon köszönöm jöttödet és szavaidat!
Szeretettel: pipacs 🙂
Kedves Pipacs!
Nagyon tetszik az írásod, de én nem szeretem a ködöt.
Szeretem a tiszta, átlátszó dolgokat…
Gyönyörűen írtál a ködről!
Gratulálok, Judit
Kedves Judit!
A köd mint természeti jelenség bizony tud csodaszép lenni. Köszönöm kedves szavaidat!
Szeretettel: pipacs 🙂
Szia Ica!
Na még egyszer mert kihajít a gép sorozatosan…. tralala, nem vagyok ideges!!!!!
A köd egy állapot,mely hasonlít életünkben ahhoz az állapothoz amikor nem látjuk tisztán a dolgokat. Egy idő múlva meg van a megoldás és kitisztul minden.A köd is felszáll,és ott a valóság.Ez jutott eszembe miközben olvastalak.:-)
Szia Marietta!
Nem véletlen hogy ezek jutottak eszedbe, hiszen nem csak a ködről, hanem a Ködről is írtam.
Örülök, hogy megtiszteltél, a fránya gép ellenére is. :)))
Szeretettel: pipacs 🙂
Pipacs nagyon szép gondolatokat írtál. Igen. A ködön átláthatunk, ha akarunk és a köd MINDIG fölszáll, csak nem mindenki veszi észre…..
Kedves Szusi!
Bizony van úgy, hogy nem akarjuk észrevenni, ezek életünk nehéz időszakai. Örülök, hogy Te (is) értetted. Köszönet!
Szeretettel: pipacs 🙂
Kedves pipacska!
Elnézést a megszólításért, de a pipacs az egyik kedvenc virágom! Nagyon érdekes az írásod igazán találó ahogy az élettel párhuzamba hozod a témádat. A cím is nagyon tetszett, ami még teljesen igaz is.
Köszönöm, hogy olvashattam! Üdv: Zoli!
Kedves Zoli!
Aki a virágot… :))) Nagyon megtisztelsz, már a megszólítással. Köszönet! Minden írást egy mélyebb gondolat indít el bennem is, s a természettel ábrázolni sokkal finomabban lehet, mint ha csak az éppen bennem dúló érzelmekről írok. Hát… most is így esett. 🙂
Örülök, hogy tetszett!
Szeretettel: pipacska :))))))
Kedves Pipacs,
sajnos ellent kell mondjak… a Köd sem száll fel mindig, mindenkinek. Ahhoz valami nagy-nagy szél kéne, ahogy Ady (?) mondta: valami nagy-nagy tüzet kéne rakni, hogy melegedjenek az emberek..
Én nem vagyok olyan naprakész idézetben, mint Tóni…:(
Örömmel olvastam "félpercesedet"!
Kedves Irén!
Ha már végleg nem száll fel, akkor bizony nagy gond van. Nem szabad, hogy örökké ködben éljünk! Se magánember, se nép nem lehet hosszant boldog… Örülök, hogy komoly gondolataid támadtak! 🙂 Értettem! :)))
Szeretettel: pipacs
Szia Pipacska! 🙂
Sok tájleírásos munkádat olvastam, s most sorra veszem mindegyiket, úgy döntöttem.
Mennyire kell ez a borzongás, amit az ismeretlen kelt bennünk, még akkor is, ha sejtjük, mi is lehet mögötte. Kell az izgalom, a kicsit infantilis rácsodálkozás, az egészséges tudni akarás. Miközben olvastam, mindenféle mesebeli dolog jutott eszembe. Felszáll a köd, és ott áll velem szemben valami, valaki, aki láttán megtorpanok, mégis gyorsan erőt gyűjtve farkasszemet nézek, akarok nézni vele!
Nagyon tetszik!
Szeretettel: ottaka
Ottaka kedves!
Húúha, Te most valóban elkezdtél "engem" olvasni. Igazán megtisztelsz, köszönöm!
Egészen a finom borzongásig jutottál, szinte folytattad az írásomat. 🙂 Most én is vágytam arra, hogy egy picit farkasszemet nézzek a ködből előbukkanó " meglepivel " . :)))
Az idő kincs, s Te ma nagyon sok időt áldoztál rám.
Szeretettel öllelek: pipacs :)))
Kedves Pipacs!
Szeretem olvasni az írásaidat, mert szép képeket festesz elénk, most is olyan, mintha a ködön át látném – még ha homályosan is – az elém tárt tájakat. Bizony nem jó sokáig ködben, ködös légkörben élni. De abban kell bízni, hogy a köd mindig felszáll – eloszlok, s utána kisüt áldott napsugár…
s annak mindenki örülhet.
Kellemes perceket nyújtottál, amíg olvastam a gondolataidat.
Szeretettel: Kata
Drága Kata!
Szeretem, hogy szereted! 🙂 Ha nem lennétek, akkor nem írnék. Bizony oldalakat lehetne írni a ködről is, de hogy ily kevésből is láttad, az nagyrészt képzeletednek köszönhető, és annak, hogy engedted nekem, hogy segítsek. 🙂
Várom, hogy kisüssön az "áldott napsugár" .
Köszönet mindenért!
Szeretettel: pipacs 🙂
Nagyon izgalmas, sejtelmes alkotás!
Ködben élni, tapogatózni nem jó. De előbb-utóbb minden világossá válik és mindent megérthetünk az életben. Legalább is egy kicsikét, amit nem takar a köd.:)
Gratula!
Barátsággal:Zsolt
Kedves Zsolt!
Kell egy kis izgalom. 🙂 Állandóan nem tudnék ködben élni, de mint jelenséget valóban szeretem. A nagy Köd pedig… mindig felszáll… 🙂
Nagyon örültem Neked!
Szeretettel ölellek: pipacs .:)
Sokszor úgy vagyok vele:maradjon a köd!Amiről nem tudok az nincs.Tipikus strucc-politika.Viszont az írásod és a képeid nagyon tetszettek.Grt:Z
Kedves Z!
Nagyon örülök Neked! Ezek szerint mások is időztek kicsit a ködben…:))) Köszönet őszinte és kedves szavaidért!
Szeretettel: pipacs :))
kedves Pipacs!
A jótékony köd takarásában rejlő dolgok, komoly meglepetést okozhat. S ettől – merem állítani – mindenki tart. …és mégis valamiért bevonzza az embert.
Szép leírásaid vannak, mint például ez az alkotásod is. Itt is találkoztam az írásaidra jellemző "színességgel".
Szeretettel
((Zoli
Zoli kedves! :))
Olyan a köd is, mint a veszély, amely színes titkokat rejt. Kell nekünk egy kis adrenalin. 🙂
Én csak így tudok, színekkel és pipacsosan. 🙂
Köszönlek!
Szeretettel: pipacs 🙂
szia!
Én is éreztem úgy, hogy jó elmerülni néha a ködben. Még akkor is ha tele van rejtéllyel, bizonytalansággal. Sőt, van aki fél tőle! De mégis néha jól esik eltűnni benne. Ily módon írásodban is jó volt egy picit eltűnni, ha úgy tetszik, "köddé válni"…
üdv
leslie
Szia Leslie!
Köszönöm "köddé" válásodat! :))) Őszintén örülök, hogy megtiszteltél, szavaid sokat jelentenek nekem.
Köszönetem!
Szeretettel: pipacs 🙂
Szia!
Nem tudom, melyik jobb, ködön át látni a valóságot, vagy pedig a maga teljességében. Írásod mindenesetre nagyon jó.
Szeretettel: Eszti
Kedves Eszti!
Mindössze hangulat kérdése, s általában mindkettőt "elkövetjük". :)) Azért a köd, mégis szép. 🙂
Köszönetem!
Szeretettel: pipacs 🙂
Kedves Pipacs!
Hm… ez tetszett. Néha bizony jobb ha a valóság rejtve marad, hiszen úgy olyan sejtelmesek a dolgok. Mégis a végén minden kiderül.
Gratulálok.
Maradok tisztelettel: Apamaci
Kedves Apamaci!
Hm… köszönöm! 🙂 " a végén minden kiderül", ha mégsem akkor marad a titok. 🙂
Köszönöm kedves szavaidat!
Szeretettel: pipacs 🙂
Kedves Pipacs!
Így télen nem kell sokat várni, hogy ködbe boruljon a táj. Ahogy elnézem a sok ködösítést, lehet, hogy még tavasszal vagy nyáron sem lesz hiány ködös utakban. Jó lenne, ha a ködlovagok köddé válnának, de addig is nézhetjük a köd kupát. Nem árt az sem, ha van a tájékozódáshoz ködlámpánk. 😀
Bocs! Csak játszottam kicsit a köddel 🙂 Remélem nem haragszol.
Az írásaid általában ilyen hatással vannak rám, beindul tőlük a fantáziám. 🙂
A tréfát félretéve, szépen megírtad a ködös táj varázsát, pedig a legtöbben ridegnek és félelmetesnek érzik.
Judit
Kedves Judit!
Dehogy hargszom, sőőőőőt, annyira örülök, ha megindulnak Benned a gondolatok, mert ez azt jelenti, hogy hatott Rád. Én is így vagyok sokakkal. Nagyon köszönöm Neked!
Szeretettel: pipacs 🙂
"a Köd mindig felszáll…" Úgy bizony, örök igazság. Örömmel olvastalak most is.
ölellek: Zsu
Szivbol gratulalok,csodalatos ez az alkotasod.Kivanom,hogy az uj tavasz,jo eleterot,jo megujulast hozzon.hogy meg sok szep,kellemes alkotasod szulethessen,a kozeljovoben is.Szeretettel&tisztelettel,SANKASZKA,alkotomuvesz.HAVE A SWEET RELAXING DAY.
.