Amire ezek a soraim eljutnak a kedves Olvasóimhoz, addigra már régen véget érnek a 2012. évi londoni paralimpiai sportesemények. A legutóbbi (a paralimpiai eseményeket megelőző Olimpia kapcsán írtam) azt egy írásomban, hogy bár nem mindenkiből lesz olimpikon, de az egészségéért mindenki naponta 8-10 percet biztosan tud mozogni. (ld. Mozdulj írásom) Ha az olimpikonjainkra büszkék vagyunk, akkor a paralimpikonjainkra még inkább büszkék lehetünk, mert nekik még a sportbeli akadályokon kívül a saját testi-lelki adottságaikon is felül kell kerekedni és így is bebizonyítani, hogy lehet és kell is győzni. Az Ő érmeik duplán fényesebbek, legyen az arany, ezüst, vagy bronz, mert az akarat, a szándék és a lelkesedés is ,,csiszol" azokon, ,,fényezi" azokat. Ugyanez a véleményem a gyógyulófélben lévő daganatos beteg fiataloknak a nemrég megtartott onkoolimpiájáról. Ők a saját jó példájukkal bizonyították be a versenyeikre felkészülés során a sportnak a gyógyulásukra gyakorolt rendkívüli jó hatását. És végezetül: bizonyítván, hogy nem a ,,partvonal mellől" beszélek:
magam is enyhén mozgáskorlátozott vagyok és amióta rendszeresen úszom és tornázom, azóta sokkal könnyebben és fájdalommentesen tudok mozogni. Ezért is jobban tudom értékelni, becsülni a paralimpikonoknak és az egészségkárosodottaknak a küzdelmeit. Egy viszont teljesen biztos, mégpedig az, hogy Ők bármilyen helyezést érnek el, azzal az egészségüket is szolgálják és ezt érmekben és helyezésekben kifejezni nem lehet! Ezek a gondolataim nem függnek nemzettől, nemtől, nemzetiségtől, néptől, mivel az egészség kölcsönös érdeke az egész emberiségnek! A parasport is alkalmas az egészség megőrzése igénye egyéni és közösségi jó példájának világszerte való elterjesztésére! Ebben nagy segítséget adott a sajtó. Köszönet érte!
3 hozzászólás
Én is így gondolom! Gratulálok a témaválasztáshoz is!
szeretettel-panka
Jesszus!!!!
Bocs Pecás, de nem állom meg, hogy ne figyelmeztesselek.
Mi az, hogy paralipi, és ráadásul paralimiRÓL?
ParalimiA! A cím tehát: A paralimpiÁról utólag
Olyanról sem hallottam még, hogy ortoolimpia. A daganatos betegségben szenvedők versengését onko olimpiának hívják!!!!!
Ha már nem informálsz, legalább ne dezinformálj. Ilyesmiket ÚJSÁGBAN nem olvashattál, vagy legalábbis remélem, hogy nem.
UFFF!!!!
A témaválasztás valóban szép gondolat, remélem, sokunkban megfogalmazódott (és megfogalmazódik) hasonló.
Az, ahogyan megírtad, szerintem csupán egy "skicc". Egy gondolatmenet vázlata inkább, amelynek a fő vonalait feljegyezgeted, hogy aztán írjál belőle egy valódi cikket…
Ebben a formában szerintem ez nem cikk, de mindenképpen egy megírásra érdemes momentum, és nagyon jó, hogy eszedbe jutott.
Érdemes lenne megírni magát a cikket is ebből a feljegyzésből!
Mindenképpen erre biztatlak, mert ebben a formában kidolgozatlan, stilizálatlan, összedobott, de születhet belőle valami nagyon jó is!
Üdvözlettel: Andrea