Szemezgetve az írások és a hozzászólások között, az alábbi gondolatok ébredeztek bennem. Milyen képlékeny dolog a vers! Az alkotó és az olvasó számára egyaránt.
Van, hogy csak jönnek a szavak és a végére verset alkotnak. Máskor egy érzésből vagy történésből adódóan jön az ihlet. Előfordul, hogy mire megszületik maga az alkotás, egészen más kerekedik ki belőle, mint aminek indult. Így válik képlékennyé az írója számára. Persze, lehet szándékosan is azzá tenni.
Az olvasó pedig a saját lelkéhez, életéhez, érzéseihez igazítja a szavak értelmét, ekképp adódhat, hogy mindenkinek egy picit mást mondanak, mást jelentenek ugyanazok a sorok. Esetenként az is előfordulhat, éppen az ellenkező hatást érik el más-más embereknél.
Sőt, az erős érzelmeket kifejező versek olykor "deja vu" érzést kelthetnek, többen saját életük ismerős mozzanatait, tükrét látják benne.
Ezért jó visszajelzéseket kapni. Segít látni mások szemszögéből az alkotásainkat, rávilágít, mennyire tudunk egyértelműen, pontosan fogalmazni, mi jut el az olvasóhoz.
Fejlődésünkhöz nagy szükség van erre.
Tiszteljük hát meg egymást véleménynyilvánításunkkal, támogassuk alkotótársainkat ÉPÍTŐ jellegű kritikánkkal!
Ihletgazdag perceket és sikeres tollforgatást kívánok mindenkinek itt, a Napvilágon!
8 hozzászólás
Kedves Zsóka!
Mindenkinél másként csapódik le egy -egy vers mondanivalója. Nyilván belehelyezkedik az olvasó, és az Ő szemszögéből nézi, úgy éli meg , ahogyan az érzelmi világa kívánja. Hozzá tenném, még talán az is közrejátszik, milyen hangulatban olvas. Esetleg visszatérve, másként látja, ugyanazt a verset. A kritika is valahol lehet olyan, hogy amikor valamit leírunk, talán másnap másként tennénk. A lényeg az , mindenképpen emberi, segítőszándékú legyen. Igen a tisztelet, mindenek felett.
Szeretettel:Marietta
Kedves Marietta!
Az, hogy mindenkinél másként jön át a vers a mondanivalója, egyáltalán nem baj, sőt természetes dolog. Amikor egy fontos, vagy konkrét mondanivalót szeretnénk átadni ebben a formában, akkor nem árt egyértelműen fogalmazni.
A kritikával kapcsolatban is teljesen igazat adok, legfőbb a segítőszándék és egymás tiszteletben tartása.
Köszönöm, hogy "itt" is meglátogattál, örömmel vettem szavaidat.
Szeretettel: Zsóka
Kedves Zsóka!
Természetesen többféleképpen lehet értelmezni egy verset. Ha egyszerű könnyebb,
de ha modern vagy abszurd azt véleményem szerint már nehezebb.
Az építő jellegű kritika, egyéntől függ mit vált ki szerintem.
Építő jellegű kritika jó, de sokat számít hogyan írunk kritikát. Én így gondolom.
Szeretettel: Ági
Kedves Ági!
Az értelmezés természetesen függ a vers jellegétől, egyetértek veled.
Hozzászólásod második részéhez:
Ez minden kiritikára igaz, egyéntől függ, hogy mit vált ki. Építő jellegű alatt a következőket értettem: olyan, jószándékú, a másik ember méltóságát tiszteletbentartó véleménnyilvánítás, mely támpontot, vagy segítséget ad a konkrét alkotás színvonalának emeléséhez, illetve a későbbiekben (is) hasznos tanáccsal szolgál. Szerintem Te is hasónlóra gondoltál, bár lehet, hogy kicsit körülményesen fogalmaztam.:)
Szeretettel: Zsóka
Kedves Zsóka!
Az írásodról egy Krúdy idézet jutott az eszembe: " Ketten kellünk hozzá. Mindig. Ahhoz, hogy élni kezdjen egy gondolat, egy történet, egy érzés. Én csak elkezdhetem."
Az, amit alkotóként "elkezdünk", az olvasóban válik valósággá – ha jól írtuk meg a művünket -. Éppen ezért, én nem hiszek az építő kritikában. Ahány olvasó, annyi féle értelmezése az alkotásnak, annyi féle vélemény a műről. Ha /tételezzük fel/ minden olvasó őszinte kritikát írna -lenne az bármilyen udvarias, és az ő szempontjából "építő jellegű" – az alkotó úgy járna, mint "A molnár, a fia, meg a szamár" című mesében a molnár, aki a befolyásolhatóság mintaképeként került egyre nagyobb bajba. Önálló döntésünk, és felelősségünk, hogy miről írunk, hogyan írunk, mit osztunk meg másokkal.
Judit
Kedves Judit!
Köszönöm a megtisztelő figyelmedet! Örülök, hogy megosztottad velem gondolataidat az írásommal kapcsolatban. Természetesen, önálló döntésünk, hogy miről írunk és hogyan. Valamint mindenkinek saját joga eldönteni, hogy megfogadja-e az észrevételekben leírtakat, vagy sem. De olvasóinktól őszinte visszajelzésekre szerintem mindenképpen szükség van.
Krúdy idézetedet pedig külön megköszönöm, nagyon találó!
Üdvözlettel: Zsóka
Nagyon igazat és szépet irtál, kedves Zsóka!
Szükségünk van minden épitő jellegű kritikára, észrevételre – segitsük egymást a fejlődésben! 🙂
További ihletgazdag napokat kivánok, szeretettel: Klára
Kedves Klára!
Visszajelzések nélkül nehéz továbblépni, fejlődni. Fontosnak tartom, hogy a kritika ne elrettentse az alkotót, hanem ösztönözze, de eközben őszintén a hibákra is felhívja a figyelmét.
Köszönöm a hozzászólásodat és a jókívánságodat!
Szeretettel: Zsóka