Kapcsolatok. Olyan sokféle létezik belőlük! Szoros, laza, mély, felszínes… Annyiféle, mint réten a virág, s virágban a virágpor.
A valódi kapcsolat természete azonban – úgy érzem – olyan, mint a méz. A méz tartalmaz szénhidrátokat, cukrokat, fehérjéket, különböző szerves savakat, ásványi anyagokat, enzimeket, természetes antibiotikumokat, s tele van vitaminnal is. Ha nem fogyasztod, idővel kristályokba öleli értékes tartalmát, s vár, értékéből nem veszít. Csak vár, egészen addig, míg szükséged nem lesz rá. Ha ez a pillanat eljön, langyos melegben újra felolvad, s belecsorog – vive megannyi értékes kincsét – teádba, sütidbe, vajas kenyeredre, egész életedbe.
Ha valakivel egyszer is igazi kapcsolatot éltél, az a kapcsolat örökre megmarad számodra. Ha el is távolodtál tőle, ne félj újra felkeresni, hisz pár meleg szó, mosoly, egy kedves tekintet hamar kiolvasztja mindazt az értéket, mit korábban kapcsolatotokba, mint szorgos méhek belehordtatok. S minden újraindul, te pedig érzed a „mintha tegnap lett volna, amikor…”-t, és szíved öröméről árulkodik mosolygó arcod…
Az igazi kapcsolatok nem múlnak el. Az igazi kapcsolatok örökre megmaradnak. Az igazi kapcsolatok – úgy érzem – olyanok, mint a méz…
A(z örök) kapcsolatokról
By Kicsi Kavics
11 hozzászólás
Nagyon tetszett az írásod kedves Kicsi Kavics. Az igazi kapcsolat valóban megédesíti az életünket, legyen az fris vagy régi. De az igazi méz az a szeretet, ami körbeveszi.
Köszönöm szépen, Szhemi!
Köszönöm szépen, Szhemi!
brrr, technikai problémák miatt kétszer is elküldtem, elnézést! 🙂
Ez nagyon jó! Tetszik a mézes hasonlatod! És, azt hiszem, igazad van… :)))
Örülök, ha így gondolod!:) Köszönöm, hogy olvastál!:)
Igaz lehet, bár néha nem egyszerű újra közel kerülni.
De sosem lehet tudni 🙂
K
Igen, könnyű lépéseket tenni, s mégis, milyen nehéz közeledni…
De még ha lakik is bennem félelem, hiszem, hogy minden ki tud alakulni, ha a méhecskék (is) úgy akarják.:)
Nagyon jól eltaláltad, az igazi kapcsolat nem múlik el, még ha közben lazul is, utána újraéled, s jó, ha ápoljuk. S ez benne a szép.
Örülök, hogy egyetért(ett)ünk!:) Köszönöm!
Nagyon szépen fogalmaztad meg ezt a cikked:) Olvastad Cecilia Aherntől az "Ahol a szivárvány véget ér"-t? Ha még nem, akkor mindenképpen ajánlom figyelmedbe, mert ez a cikked olyan, mintha egy ahhoz írt előszó lenne.
Ihletgazdag perceket!
Kalina