Alkotók

Az “Alkotok” című irásomhoz a következő üzenetet, megjegyzést kaptam:
“…Azzal azért vitatkoznék, hogy nem írni hiba. Találkoztam már olyan valamivel, amit írásnak a legjobb indulattal sem lehetett nevezni! Egyébként érdekes lenne kitárgyalni, hogy mi az író, mi a költő (ha úgy jobban tetszik: ki). Meddig amatőr, mettől profi. Van-e jó író és rossz író vagy csak író van. Szóval engem nagyon érdekel…“
Jó ötletnek tartom ezt a kitárgyalást. El is kezdtem volna az én nézőpontomból, de előtte megnéztem a szavak jelentését néhány szótárban. Az összegzések a következő eredményt hozták:
Amatőr, a műkedvelő, nem hivatásos, valamivel kedvtelésből, egyes művészeti ágak művelésével foglalkozó személy, aki művészeti gyakorlattal nem hivatásszerűen foglalkozik, s az e tevékenység végzéséhez szükséges ismereteket, kifejezési módokat, készségeit önképzés útján szerzi meg.
Profi, a szakképzett, tevékenységét foglalkozásszerűen művelő személy.
Jó, az erkölcstanban, ami az erkölcs parancsának megfelel. Jó az az ember, aki cselekedeteiben ezt követi, még pedig csak azért, mert az erkölcs parancsolja. Amely cselekedet ilyen irányú akaratból fakad, jó. A jónak ellentéte a rossz, vagy gonosz. Aki a jót más okból teszi, például, mert hasznot vár belőle, az nem erkölcsi felfogásból cselekszik. A köznyelvben sokféle más értelemben is használjuk e szót. Itt a jó a haszonnal, kellemessel, a célszerűvel is megegyezik. Jó a nap, az egészség, az étel, ital, a ruha, a pihenés. Jó emberem, aki engem támogat, akire a magam ügyében számíthatok. Jó a művészet vagy mesterség azon műve, amelyik e művészet vagy mesterség törvényeinek, szabályainak megfelel.
Belegondoltam ezekbe a meghatározásokba, és bizony sűrű erdőben találtam magam, pedig csak néhány sor, mégis összezavart. Képzeletbeli személyeket találtam ki magamnak, cselekedeteiket ötvöztem, és a fentiek alapján megnéztem, hogy profi-e vagy amatőr, jó-e vagy rossz, amit képzelt alkotóim tesznek.
Béluska kezdő a szobrászkodás területén, de álma, hogy híressé váljék. Szobrai kezdetlegesek, de aranyosak. Vannak eredeti gondolatai, és olyan iskolába szeretne járni, ahonnan kikerülve szobrász lesz. Ha eléri álmát profi is, de várjunk csak? Ha mindezt pénzért műveli, akkor nem erkölcsi felfogásból teszi, hanem anyagi juttatásért. Akkor profi, de rossz lesz. A szobrai viszont nem rosszak, hogy van ez? A szobrászatot annak idején kedvtelésből kezdte el, tehát amatőr volt, és mivel akkor nem pénzért tette, jó volt. Végkövetkeztetés, kaptunk egy jó amatőrből egy rossz profit. A meghatározás szerint legalábbis így van.
István régóta festeget. Nagyon jók a képei, pedig nem tanulta sehol. Sokan megvásárolják tőle. Az előző következtetések szerint István egy rossz amatőr. Művészetét maga alakította ki, és pénzt csinál tehetségéből. De ha rossz, akkor miért veszik a képeit?
Ilonka tehetséges költőnő, és kitűnő versei vannak, olvasottsága segítette idáig. Nem is akar semmi mást tenni. Pénzt nem fogad el írásaiért, és nem is tanulja ezt a művészetet, csak műveli. Kevesen ismerik, mivel hallani sem akar arról, hogy pénzzé tegye alkotásait. Ő tehát egy jó amatőr.
Ottó idősödő író, de nem ebből él. Történetei érdekesek. Jól fogalmaz, de a helyesírása csapnivaló. Soha nem kapott még egyetlen soráért sem pénzt, tehát ő is egy jó amatőr. Biztos ez?
Mi a helyzet az olyan alkotóval, aki kedvtelésből kezdi el művészeti iskoláját, befejezése után kedvtelésből folytatja, és abból is él. Akkor ő egy amatőrprofijórossz alkotó.
Szándékosan sarkítottam ki a fogalmak szerint a témát. Nem lehet így meghatározni sem a művészt, sem a műveket. Minden azon múlik, hogy a közízlés hová sorolja őket a toplistán. Egy kezdő amatőr is lehet elismertebb egy hivatásosnál, és egy kiművelt profi is legyőzheti a zsenge tehetséget. Minél aktuálisabb, amit létre hozunk, annál több ember elismerését vívjuk ki vele, ha jól tálaljuk. Mégis, ebbe nagyban beleszólhat a mindenkori döntéshozó, aki meghatározhatja, mi a művészet és mi nem az. Zsűrikre, szaktekintélyekre gondolok itt, és ez nem mindig tükrözi a közvéleményt. Rajtunk áll, hogyan döntünk, kinek akarunk alkotni? Vagy erre dolgozunk, vagy munkáinkhoz keressük meg a megfelelő csatornákat. Széles téma ez is, és azt hiszem, ez már a következő témám lesz, „Alkotások” címmel.