Az önfejlesztés kétélű kard. Tapasztalható minden embernél, mennyire meghatározza az ember képzettsége az adott téren, ill. dolgokban való jártasság szintje. Néhány egyértelmű ellenpéldát leszámítva, általános érvényű, hogy az ember igen magányossá válhat, ha túl magas szinten művel valamit. Aki sokat tanul, magas intelligenciájú, a legtöbb esetben kivettetik a társadalomból, egy bizonyos periférikus területre, ahonnan ugyan élvezheti ennek előnyeit, és persze hátrányait is. Előnyei egyértelműek, az adott „jártasságnak” ám hátrányai általában a társadalmi életben szolgálnak kellemetlenséggel. Számos olyan magas IQ-val rendelkező embert látni környezetünkben, vagy a média, történelem stb. által, akikre az érzelmi és testi visszamaradottság jellemző. Úgy tűnik ez a zsenialitás záloga. Életünk bármelyik részében tapasztalhatjuk, hogy a tehetséges emberek sokszor milyen magányosan is élnek valójában. Társas kapcsolataik általában, relatíve szegényesek, legnagyobb gondjaik e téren leginkább a párkeresésben adódik. Minél „ritkább” valaki annál nehezebben találja meg párját. Ám nemcsak a párkeresésben adódnak problémák, hanem az általános szociális helyzetükben is, ami az előbbi számlájára írható, mivel messze nem születik mindenki tehetségesnek, pláne hasonló érdeklődésűnek, így ez nem csoda. Eme hiányosságuk komoly gondokat okoz általában a beilleszkedésben is. A legtöbb esetben az „IQ zsenik” ilyetén gondjaikat, az alacsony EQ, azaz érzelmi intelligencia szintjüknek köszönhetik, amely ezt a hátrányosságukat lehetővé teszi, mivel ez a faktor felelős az egyén szocializációs szintjéért. Önfejlesztés kétélű kardjának hátránya, vagyis a magány, tehát amiatt jöhet létre, mivel úgymond a karriert választottuk a család helyett.
„ "Az érzelmi pallérozottság
legalább olyan fontos része a műveltségnek,
mint a matematikában vagy az olvasásban jártasság."
Karen STONE Mc CROWN
pszichológus
Az érzelmi intelligencia (EQ) olyan képességek összefoglaló megnevezése, mint az önmagunk ösztönzése, a csalódásokkal dacoló, rendíthetetlen kitartás, az indulatok lefékezése, a vágykielégítés késleltetése, hangulatváltozásaink kiegyensúlyozása, az empátia és a remény.
Az ambíció, az önkontroll és az önismeret, szintén az érzelmi intelligencia fejlettségére utal, mint ahogyan az is, ha "bánni tudunk" az emberekkel. Ha nem csak saját, hanem mások lelkiállapotában is eligazodunk, ha megtaláljuk velük a közös hangnemet és leolvassuk róluk az érzelmeiket.
Vannak, akiknek az EQ-juk annyira fejlett, hogy valósággal elvarázsolják a környezetüket. A művészek, sikeres politikusok, közéleti személyiségek sohasem az IQ-jukkal hódítják meg a nyilvánosságot, hanem intelligenciájukkal, a fellépésükkel, bájukkal, amit másként karizmának is neveznek.
Sokáig úgy tartották, hogy a magas IQ megjósolja a sikert , úgy a tanulmányokban, mint a munkavégzésben egyaránt. A legutóbbi felmérsek alapján az IQ a legjobb esetben is csak 20%-át teszi ki a sikeres életvitelt befolyásoló tényezőknek. A fennmaradó 80 % más erőkre vezethető vissza.
Az IQ nem sok támpontot ad arra vonatkozóan, hogy nagyjából azonos kilátásokkal, iskolázottsággal, lehetőségekkel rendelkező személyek életpályája, miért különbözik annyira.Gyakran előfordul az életben, hogy 160-as IQ-jú személyek 100-as IQ-júak beosztottjaiként dolgoznak, ha az előbbiek interperszonális intelligenciája gyenge, az utóbbiaké viszont fejlett.
Elegendő elmenni egy érettségi találkozóra, és tapasztalni azt, hogyan vegyülnek el a hajdani kitűnő diákok az átlagos karriert felmutatni képes társaik között. Ezzel szemben megfeigyelhető az is, hogy számos átlagos bizonyítvánnyal rendelkező diákból, milyen sikeres vállalkozó lett…
"Kutatási eredmények bizonyítják, hogy életünk majd minden területén fontosabb szerepet játszik az EQ, mint az IQ. Ez a törvényszerűség fokozatosan érvényesül napjainkban, amikor a kontrollra épülő ipari korszakból átlépünk a motivációra épülő információs korszakba.
Az éntudatosság, az önmotiváció és az önmenedzselés kulcs összetevője
az empátiának és a társas kapcsolatoknak."
Dr. Stephen COVEY
A kiemelkedően sikeres emberek 7 szokása című könyv szerzője
Sajnos, az iskolában nem fordítanak kellő gondot az érzelmi intelligencia – egyfajta szellemi fürgeség – kifejlesztésére. Még nem eléggé közismert az, hogy az érzelmi élet, akár a matematika vagy az olvasás, művelhető magasabb vagy alacsonyabb színvonalon. Ehhez is meghatározott készségek szükségesek, amelyek elsajátítására a személyiségfejlesztés nyújt remek lehetőséget.
Számtalan bizonyíték támasztja alá, hogy az érzelmileg rátermettek, akik felismerik és kézben tartják saját érzelmeiket, másokét hatékonyan befolyásolni képesek, előnyt szerezhetnek minden téren, akár a magánéletükben, akár a munkakapcsolataik területén.
A fejlett érzelmi képességű embereknek jóval nagyobb az esélye a sikeres, megelégedett életre, mert elsajátították azokat a lelki szokásokat, amelyekkel a teljesítőképességüket képesek növelni.
"Az érzelmi tudatosságot nem oktatják az iskolában.
Amikor dolgozni kezdünk, már jól tudunk olvasni, írni és
beszámolót készíteni. Érzelmeink kezelése azonban – főként
egy komolyabb kihívás esetén – sokunknak problémát okoz.
Pedig a jó döntéshez tárgyi tudás mellett önismeretre és
érzelmeink kezelésében való jártasságra is szükség van.
Mégpedig akkor, amikor azt a legnehezebb alkalmazni."
Travis BRADBERRY és Jean GREAVES
az Érzelmi intelligencia sikerkalauz társszerzői „