Barátok és szeretők

Nagyon elferdült napjainkban ennek a két szónak az értelme, ezért úgy érzem nem ártana tisztázni, hogy tulajdonképpen kit lehet barátnak nevezni és kit szeretőnek.
Nagyon lealacsonyították mindkét fogalmat, és annyira hétköznapivá tették őket, hogy az valósággal fáj annak, aki tudja, hogy mi az a barát, vagy ki egy igazi szerető.
Például találkozik az ember egy ismerősével, aki valakivel sétál, ezt bemutatják neki, hogy íme ez egy barát, akit mint kiderül két hete ismer. Egy baráti kapcsolat kialakulásához évekre van szükség, nem napokra vagy hetekre és ez így igaz, mert két hét múlva ugyanaz az ismerős már más „ baráttal” sétál, az előbbi ugyanis már ellenség lett, ugyanis nem tudtak megegyezni, hogy a WC papírt milyen pozícióba kell a görgőre felhelyezni. Nagyon kellene vigyázni, hogy kit becéz az ember a barátjának és ne alacsonyítsuk le ezt a szót és töröljük a nemes érzések listájáról ezt a szép emberi érzést, ami meg kellene különböztessen az állatoktól, épp úgy mint a szeretet vagy szerelem.

Egy békésen legelésző juhnyájnak a tagjait is barátoknak nevezhetjük, hisz oly egyetértésben élnek, addig, amíg jön a farkas, ekkor már csak mindegyik a maga irháját menti, de hát ők állatok és csak ösztöneik vannak.
Egy ismerősi kapcsolatot csak bizonyos próbatételek után lehet barátinak nyilvánítani, ennek vannak fokozatai, melynek felsőbb fokozata a baráti és legfelsőbb a szerelmi kapcsolat mely magába kell foglalja az összes alatta levőt.
Régebb egy kicsit egyszerűbbnek tűnt a helyzet, mert nem volt annyi érdekeltség, közelebb álltak egymáshoz az emberek és könnyebb volt baráti kapcsolatot teremteni. Igaz, akkor is akinek pénze volt több baráttal dicsekedett, persze addig amíg a pénz elfogyott, mert ekkor a sok barátból legfeljebb egy maradt meg, de legtöbbször egy se. Az igaz barátot ki lehetett próbálni ugyebár egy csatában, mert nem hagyott magunkra, ha szorongatott az ellenség, hajba lehetett kapni vele néha- néha és megmondani egymás szemébe az igazat, de ettől még nem dőlt össze a világ és másnapra rendben volt minden.
Manapság általában érdek barátságok köttetnek, mindenki csak saját érdekeit tartja szem előtt, igazából alig tudunk tiszta baráti érzésre lelni valahol. Mindenki, mindenkit barátjának nevez akit csak ismer és szerintem ez nagyon helytelen, mert teljesen kifordítjuk e szó értelmét és így a legtöbb embernek halvány lila gőze sincs arról, hogy mit jelent egy igazi barát.
Nagyon könnyű pedig ma is kipróbálni egy barátságot, még harc se kell hozzá, csak őszinteség és meg merni mondani egymásnak az igazságot.

Volt két jó ismerős pár évvel ezelőtt, az egyik óriási kölcsönt szándékozott felvenni, gondolva, hogy jobb dolga lesz. Baráti figyelmeztetést kapott, hogy legyen óvatos, nem érdemes ilyesmibe belevágni, mert nem jó irányba halad a gazdaság, nézzen a reklámok mögé. Erre fel a jó ismerősből, nagyon távoli ismerős lett, mert azt állította, hogy csakis rosszindulatból kapta a figyelmeztetést, hisz neki mindenféle bank meg egyéb szakemberek kiszámították, milyen jó üzletet csinál.
Fél év múlva beütött a búbánat, gazdasági válság formájában és az amelyik a kölcsönt vette krízishelyzetbe került, már a házát árverezik a feje fölül. Most ismét közeli ismerős szeretne lenni, esetleg barát is, ha pl. az árverésen egy jó ismerős megvenné a házat és ő benne maradhatna, addig míg rendre visszafizeti. Vajon, ez barátság lenne?

Összefolyik ma már a barát és szerető fogalma, nem tudják az emberek, hogy létezhet tiszta barátság férfi és nő között is, szex nélkül. Ma egy kalap alá vesznek mindent, ha valakit barátnak mondanak, azt szeretőnek tartják és fordítva. Az embernek pedig lehet barátja valaki anélkül, hogy ágyba bújna vele, sőt ágyba is bújhat beszélgetni anélkül, hogy nemi vágyai lennének és ez már egy igazi barátságnak nevezhető a nemek között. Sajnos a mai pletykaéhes világunkban ilyesmi elképzelhetetlen, mert min csámcsogna akkor a pletykaműsorokra ragadt emberiség. Bárki megfigyelheti, hogy a pl. a sporthírekben nem a sport a lényeg, hanem a sportolók magánélete és botrányai, ugyanez a helyzet a politikai és kulturális műsorokban, szinte minden szenzációs hírnek csak pletyka a forrása, mert ezt veszik az emberek.

A szerető fogalmával aztán végképp téves elképzelések vannak. Honnan is ered a szerető elnevezés? Mi is tulajdonképpen egy szerető?
A régmúlt szép időkben, amikor a társadalmi szabályok szigorú betartása következtében, rengeteg érdekházasság köttetett és arra köteleztek két fiatalt, vagy egy fiatalt és egy öreget, hogy boldog házaséletet éljen, teljes boldogtalanságban, nos ennek következményeként jelent meg a szerető nemcsak mint elnevezés, hanem mint félhivatalos tisztség is. El is volt ismerve, hogy egy szerető nagyon sok esetben hasznos lehet. Például, ha egy vén kecskének fiatal menyecske jutott, tudták, hogy a fiatal és tüzes vér többet kíván, mint amennyit nyújt egy lekonyulófélben levő szarv, ezért szükség van egy kis segítségre. Mivel akkoriban Viagra nem létezett, a technika fejletlensége miatt, gyökérzöldségeken kívül más egyebet nemigen lehetett kapni, beszerveztek hát egy fiatal bakot, aki hivatalosan táncra, zenére és sok minden másra tanította a fiatalasszonyt, tulajdonképpen félhivatalosan szeretője lett. Fordított esetben is ugyanígy történt, annyi különbséggel, hogy a férfiak általában eljártak a szeretőjükhöz és nem otthon tartogatták, az előny itt is megvolt, mert mindig lehetett tudni, hol keressék őket. A szeretőket elismerték és tiszteletben tartották, mert általában nem csak nemi vágyat elégítettek ki, hanem szellemit is, no meg volt bizonyos befolyásuk erre meg arra. Ezért nem kell összetéveszteni a szeretőt az ágyassal, akit általában csak egy célra használ az ember. Úgy gondolom, ez lenne tulajdonképpen a szerető, egy házasságon kívüli harmadik személy, de lehetett csak második személy, ha valamilyen okokból nem lehetett házassággal hitelesíteni egy szerelmi kapcsolatot. Mindkét esetben egy szerető tartása becsületbeli kérdést is jelentett.
Akkoriban a becsület annyira rangos helyet foglalt el a létrán, mint amennyire alacsony létrafokon helyezkedik ma. Így a szeretőknek is volt becsületük, nyilvánosan kiálltak mellettük, akár egy igazi barát mellett és mások ezt tiszteletben tartották.(Alig hiszi el ma valaki azt, hogy megengedték Napóleonnak meglátogatni a szeretőjét, nagy csatája előtti éjjelen, tudták ki a szeretője, hol lakik és azt is sikerült kikémkedjék, hogy meg fogja látogatni, mégsem tették el orvul láb alól, mert volt becsület.)
Véleményem szerint, azért a barátot és a szeretőt el kell különíteni egymástól, úgy fogalmat mint személyt, mert ha összekeveredik a kettő, abból mindig bonyodalmak adódnak. Ez régebben is így volt és a helyzet ma sem változott, ha két jó barát egy szeretőt tartott, akkor ott a barátságnak általában vége lett. Ma is ez a vége, de ma, ha a szerető pl. egy feleség, akkor ott egy vagy két házasságnak is befellegzett, ez régebb nemigen történt meg, a szigorúbb egyházi törvények és a fentebb leírt okok miatt.
Egyedül a házaspárok esetében lehetséges, sőt ideális ha ezek egymás szeretői és egyben barátok is, mert az ilyen házasságok nagy viharokat képesek átvészelni.
Ajánlom tehát, hogy fokozzuk a fogalmakat, ha megismerkedünk valakivel, akkor az legyen csak ismerős, ha mélyül kapcsolatunk, akkor döntsük el baráti vagy milyen rangot adunk és akként mutassuk be az illetőt.
Ez nagyon fontos, hogy mások ne értsék félre a kapcsolatot, sajnos ma már egyneműek esetén is lehetnek ilyen félreértések.
Saját tapasztalatból mondom ezt, mert úgy hozta a sors, hogy sok nőnemű barátom volt,(sajnos az élet szétszórta őket a világ minden tájára) barát a szó szoros értelmében. Nos, ezeket bemutatva ismerősöknek vagy rokonoknak mint barátot, azonnal kacsintgatni kezdtek, célozgatni erre meg arra, sőt egy idő után szélhámossággal is vádoltak, hogy miért kell annyi nőt bolondítani egyszerre.
Ekkor vettem észre először, hogy mennyire nem értik az emberek, mit jelent a barát és mit a szerető, azóta nem merek- félreértések elkerülése végett- barátnőként bemutatni valakit, csakis ismerősként, még a jó ismerős is veszélyes néha-néha.
Oktatni kéne szerintem az embereket, főleg a fiatalokat az egyszerű, tiszta emberi érzésekről és kapcsolatokról, mert hiába van diplomája valakinek a komplex nemzetközi kapcsolatokból, ha nem tudja rendszerezni saját egyszerű kapcsolatait.
A virtuális barátság csapdájába esett az emberek nagy része és ebből csakis egy igazi baráti ölelés mentheti ki.
Szeretőt manapság nem érdemes tartani, mert sem egyházi, sem társadalmi törvények nem tiltanak semmiféle házasságkötést vagy a válást, (nem kékvérű családokra célzok, ahol a rangok még léteznek) csak igyekezzünk olyan személlyel összekötni életünket, aki úgy baráti, mint szeretői tisztséget képes betölteni, így a válás elkerülhető.