"Boszorkányok márpedig nincsenek!"-hangoztatták egyre többen ezt a felkiáltást a boszorkány égetések betiltása óta.A kérdés azonban újra felmerül:valóban nem léteznek?
Nos,minden csupán nézőpont kérdése.Varázserejük ugyan nincs,a gyógyfüvekhez cseppet sem konyítanak,de lelkük olyan sötét akár egy valódi vasorrú bábáé.Két különbség fedezhető fel csupán köztük és mesék rút banyái közt.Az egyik a képességeik hiánya,a másik pedig az,hogy ők a valóságban is léteznek.
Igen ám,de még nem tisztáztunk mindent,nyilván bárkibe felmerül a kérdés:
"Hogy jön ide a kesztheyi vendéglátos iskola?"
Nos,kérem,az úgy kerül a képbe,hogy eme iskoláról tudnunk kell,hogy szakács és pincér tanoncai ellenére,nem csupán boszorkánykonyhája,de boszorkány tanyája is létezik.
Igaz én már kikerültem tömjén illatú helyett dohányszagú varázslatuk bűvköréből,ám
a kétkedőknek aggodalomra semmi ok,hisz a két vasorrú tovább főzi még egy ideig
értelmetlen terveit,Bodor Ildikó tanárnő 2/14 I osztályában,idegenforgalmi szakmenedzser
szakon,bár hogy miért épp ott,már az is épp elég nagy rejtély(mint általába a biszorkáknál sok minden),hisz e két bestia büszkén vallotta be,utálják a turizmust s turistákat egyaránt.
Ők ezt úgy mondják,őszinték voltak,melyet becsülni kell.Lehet.Mindenesetre cigaretta füst ködéből előbukkanó szavaikból,nem sugárzott túl nagy értelem.Ám,ez nem is oly érdekes,de ha már az őszinteségnél tartunk,belőlem előbújt egy kérdés,mely jó ideje
ott lappangot,de felszínre törni hosszú ideig nem tudott.Vajon ők őszintén mondták,hogy segiteni akarnak nekem?Még mielőtt bárki meg válaszolná e kérdést,nézzük meg,mit jelent
a türjei csoroszlyánál Varga Katalinnál és kolléganőjénél,Balatonszárszó kezdő szipirtyójánál
Kittlinger Edinánál a segistég nyújtás.
Abba nincs semmi különös,hogy egy zárkózottab személyre egy osztály közösségen belül
esetleg kétkedően vagy picit furcsán tekintenek.Ám ez már több volt,mint furcsaság.Azonban mit lehet tenni,a mágikus körbe csak úgy lehet bekerülni,ha az ember holt részegre issza magát és 45 percenként elszív minimum egy szál nikotin rudacskát.
Nem tettem,hisz attól,hogy zárkózott vagyok,önálló véleményem még lehet illetve van is.Még ha ez nem is mindenkinek tetszik.
Azonban mégis be kell vallani,mikor valaki úgy próbál az emberen segiteni,állitólag azért,hogy nyitottabb legyen,hogy egy angol óra előtt elé ül a padtetejére,és az
így meg úgy szeretlek szöveget nyomja,Pedig nem is ismer.Lehetne mondani,hogy ennek miért nem örülök.Megmondom én itt és most:elég furcsa az a szeretet,mikor az emberrel egy padon ülve időnként puszikat küldözgetve azon sutyorognak,hogy milyen büdös,meg hogy elviselhetetlen.Meglepő,de a kutyának a kutya,az embernek meg ember szaga van.
Az,hogy nekik nem tetszik a ruhám illata magán ügy,de ilyet akkor se illik azon párbeszéddel tálalni az osztálytárs előtt,melyet most idéznék:
"Edina:Kata,te hogy bírod elviselni ezt az iszonyat bűzt?
Katalin:Cssss….de mindjárt elhányom magam,nyissunk ablakot!-
mindeközben kezével a levegőben az általa képzelt szagokat
hessegeti,jókat röhögve.
Aki szeretné érezni,hogy pl.milyen szagok lehettek,a valóságba is megteheti.
Csupán az Adidas Intensive 3 Action sprayből kell egy cseppet a levegőbe
fújni.Igaz,akik a dohány torok fojtogató és szemet csípő bűzéhez vannak
szokva,mert egész nap ezt szíjja be minden holmijuk is,azoknak
meg lehet,hogy ez nem szokványos.
Mindenesetre állítólag a birkák mennek a csak a vezér kos után,de
kiderült hogy a homo sapiens faj eme osztályba jár egyedei is
képesek fejvesztve a vezér satrafák után rohanni.
Na jó,a satrafa azért enyhe túlzás,hisz mindkét alakjára roppant
büszke és magát menő csajnak tartó nőszemély méretei
ha arányosan nézzük,még egy régi 424-es tolató mozdonynak is
javára válnának.Azt hiszem ennyit érdemelnek,hogy ezt
mondjam,hisz valahogy meg kell hálálni azt a csomó segistéget,mely
naponta(kivéve ha betegek voltak) így hangzott el:
"Andris rohadnak a beleid" vagy "Ha nem tartosz velünk,úgy kikészítünk,hogy
örökre diliházba kerülsz."
S mi ebbe a nagy csoda?Semmi,de mégis ki az akit undorítónak és kétszínűnek lehet nevezni.Azt aki zárkózott s nem szokványos az érdelődési köre vagy az egész nap pöfékelő
melleit mutogató lányt,akinek ráadásul párkacsolata van?Sajnálom,de úgy érzem,hogy az
utóbbi stílus még az útsarkon álló szolgáltatásaikat kínáló hölgyeményeket is megszégyeníti.Ők csupán élni akarnak,nem gonoszkodni.
Az akkori földrajz tanárnő,Farkas Katali mondotta:"Minden lány egy virág!"
S valóban nem csak a virágok közt akadnak a földből kihúzni való gyomnövények,hanem
a lányok között is.
Búcsúzóul egy kis verssel fejezném ki hálám,minden segitségükért,melyekből csöpögött a gonoszság s sikeresen magán tanulóvá avanzsáltam magam.
Ez lesz veletek….
Egy ártatlan lélek gyötrődik sokat
Érez fájdalmat s kínokat
Ám egy nap fordul a világunk
S képes lesz kibomlani virágunk
Ahogy fagyöny a fát elegánsan
Fojtja meg átkotok a szeretet virága
S elhal a gonoszság csirája
Csúcsát féreg rágja le
Nem marad se levele se szára
Igaz győzelmünk
Örökre mind lekaszálja
Z.A.
6 hozzászólás
Kedves Zámbó András!
Egyre többen leszünk ezen az oldalon VSZK-sok… szinte félelmetes:)) A cikked pedig nagyon jó, nekem tetszik :))
üdv.: Egy végzős
Kedves András!
5 éven keresztül tapodtam a Vszk termeit. Felhördülésed jogosnak gondolom. Sosem szabad beállni a sorba, akkor csak szürke marha leszel egy csordában. Egyéniségnek kell lenni, és azt vállalni is. Jómagam zenei izlésem miatt voltam magamra hagyatva az osztályomban, de előbb utóbb elfogadtak úgy ahogy vagyok. Meg merem kockáztatni, még Zombory tanárnő is megkedvelt, annak ellenére, hogy az utolsó padban ültem, és nem tartoztam a kedvencei közé, mégis velem normális volt. Szó mi szó, az olyan emberekre rá kell hagyni, akik olyanok. AKi elfogad, az úgy fogad el, ahogy vagy. A cikk tetszik, nyíltsága, és őszintesége megnyerő, fogalmazása remek.
Üdv.:
Serafis
Kedves András! Elszörnyedve olvastam soraidat. Nálunk, az én iskolámban ez elképzelhetetlen. Gondolok a cigarettára, a mell-mutogatásra. A gonoszkodást igyekszünk már csírájában "kigyomlálni". Kitartást kívánok Neked. Hogy én is gonoszkodjak Veled, javaslom a Helyesírási szabályzat gyakoribb lapozgatását, Üdv. – matyi
Hát Andárs, azt kell mondjam, szerintem a cikked igen zavarosra sikerült. Persze lehet hogy a probléma a túl sok érzelem szinte a képernyőre robbanása.
Mondjuk az hogy valakinek párkapcsolata van, még nem hiszem hogy katasztrófa, az hogy dohányzik elég rossz szokás, az hogy kiteszi mindenét, elég kellemetlen így télen
Ismerem az általad említett típusokat, beállni nem kell a sorba, nem is szabad, de önmagadat megvédeni minden esetben. Azt lehet cikizni aki hagyja magát szerintem.
Na de nem is ez a lényeg. Összefoglalva, nekem maga a cikked, mint cikk (ugye ott volt, nem a prózáknál, mert már nem emlékszem pontosan, mind1, akkor mint próza) nem tetszik. A problémádat viszont megértem, de szerintem állj a sarkadra, és ne hagyd magad. Az ilyen emberek ostobák is, azokon meg könnyű nevetni, sőt néha egész jó is (gonosz, de jó), próbáld ki egyszer.
Üdv: Anita
Még egy szóra ha nem haragszol, nem akartam írni eddig, csak hát ez mégis csak veszélyes.
Nem lehet neked cukorbetegséged, rosszul záró gyomrod, emésztési zavarod, zápfogad, ínybetegséged, vagy valami hasonló? Csak mert a "rohadnak a beleid" szöveget még a leghülyébbek sem mondják test szagra, ezek a betegségek pedig okozhatnak kellemetlen szájszagot, de ami a legrosszabb bennük, hogy ez még a legkellemesebb velejárójuk, hisz a cukorbetegség végtagvesztéssel is járhat, az ínybetegség fogvesztéssel, akár szájrákkal végződhet, a rosszul záró gyomor a legkevesebb, bár könnyen lehetnek belőle emésztési zavarok, azok meg szervi problémákkal járnak, a zápfog bakteriális fertőzéseket okozhat. Szóval nem kedves tőlük, mert akármi bajod van nyilván nem tehetsz róla, és könnyen lehet hogy komoly, de ha ilyet mondanak neked uccu neki, és vizsgáltasd ki magad, mert komoly bajok lehetnek belőle!
Írásod tartalma gyakorlatilag zaklatás, ami alól kivontad magad, de a sértettség érzése megmaradt és nyilván sokáig bánt. Én nem a bántás szándékával, de felhívnám a figyelmed a helyesírás szabályaira. Igen sok hiba van a cikkedben, vagy minek nevezzem ezt az érzelmektől és indulatoktól forró prózát?
deb