Ferihegy, múlt a jelenben

Egy hosszú hétvége rengeteg lehetőséggel ajándékozhatja meg az embert, főként akkor, ha az időjárás is kegyeibe fogadja a kalandozásra indulókat. A napsütés hívogató sugarai a mi kis családunkat is útnak indította, egy már többször látott, ám a gyermekem által megunhatatlan cél irányába.
-Apúú, menjünk ki a repülőtérre!- kérlelt már napok óta a gyermekem.
Tudni kell, hogy ő nem konkrétan a terminálra gondol ilyenkor, hanem a múzeumra. Ezt a szabadtéri kiállítást a repülőtér kettes termináljához vezető útról lehet megközelíteni, de a 200-as busz megállójából is vissza lehet sétálni a bejáratához.
A kiállítás gerincét a magyar légitársaság által egykor használt repülők alkotják. A Tu-154-es, a Tu-134-es, és újabban az IL-18-as repülőgépbe be is lehet szállni. Természetesen a pilótafülkék is nyitva vannak, ám ezek szakaszosan, annak függvényében, hogy az emberke, aki valaha talán pilóta volt melyik gépen várja a kérdéseket az érdeklődőktől.
A hajdani orosz design féltve őrzött hagyatékába üldögélni érdekes élmény. Egyeseknek felelevenedhetnek emlékek egy hasonló típussal való utazásról, másoknak megeshet, hogy csak egy legyintés, a mai szemnek bizony pórias berendezés, ám vannak olyanok is, akik sajnos csak ilyen módon tudják átélni a repülés csodálatos élményét, és az is előfordulhat, hogy az apróságok pont egy ilyen élménnyel szerelmesednek bele ezekbe a repülő óriásokba. Érdekes élmény elüldögélni a gépek között is. A kicsik szájtátva, és egyben óriási szakértelemmel szemlélik a kerekeket, a nagyobbak megforgatják a propellereket, esetleg kimásznak a szárnyakra, vagy a kérés ellenére kapcsolgatják a pilótafülke ezernyi kapcsolóját. Ez az a hely, ahol kikapcsolódik kicsi, s nagy.
Természetesen ezen a három gépen kívül van itt még látnivaló. Kétmotoros, az amerikai DC-3-ról koppintott orosz LI-2-es, melynek érdemes felmenni a szárnyára és benézni az ablakain.
Látható még ételszállító autó, mentőhelikopter, radarállomás, pár burkolat nélküli hajtómű, kerekek, és ha ez kevés, élőben lehet figyelni a szomszédos terminálra érkező és induló Boeingeket, Airbusokat, valamint a kiszolgálásukkal foglalkozó traktorok, tankerek, lépcsők színes kavalkádját. Ha szerencsénk van a fejünk felett elszáll néhány alacsony költségű légitársaság gépe, melyek az egyes terminál kifutóján landolnak.
A bejáratnál vásárolhatunk automatából üdítőt, kávét, mellyel akár le is ülhetünk a kihelyezett asztalok egyikéhez.
Aki eljön ide, és persze alapjában érdeklődik a repülés iránt, két órát el tud bámészkodni ezen az alapjában nem is túlságosan nagy területen. Amennyiben van otthon egy messzelátó, a környék élete is behatóbban tanulmányozható, hiszen itt egyszerre lehet megfigyelni a múlt és a jelen közötti kontrasztot. El lehet fantáziálni azon, hogy most mi állunk egy mobilfolyosó mellett, és az ablakon kitekintve a bámészkodók rakodómunkások, a felvezető kocsi máris kivezet minket a kifutópályára, és…
Fantáziálni jó, álmodozni kell még akkor is, ha a vágyaink messze vannak a lehetőségeinktől, de ha már kapunk egy kis plusz élményt már adtunk valamit a lelkünknek.