Kertvárosban lakunk ahol manapság már ritka, csodálatra méltó együttműködés alakult ki az itt lakók között. Erre csak egy példát szeretnék most elmesélni. A finom napsütés hatására nálunk gyönyörűen beérett a meggy. Mivel az egyik szomszédnak nincsen meggyfája, de tudjuk, hogy szeretik a meggyet, adtunk nekik egy tál kóstolót a gyümölcsből, ezt ők a kapott meggyből sütött süteménnyel viszonozták. Ebben a süteményben is azt éreztem, hogy mi őszintén összetartozunk, barátokká lettünk. Valahogy ezekkel a gondolatokkal fogyasztva a kapott meggyes süteményeket, sokkal finomabbnak éreztem azokat, hiszen ez a sütemény azért közös, mert jó és őszinte barát sütötte egy másik barátjának.
Ezt a gesztust én jelképesnek éreztem, amelynek valójában szívből jövő őszinte tartalma van.
Pecás
1 hozzászólás
Jó olvasni ilyen baráti közeledést-viselkedést a mai világban, amikor sok helyen a szomszédok még az ismeretséget sem keresik. Nálunk is ilyen hangulat uralkodott kezdetek kezdetén – aztán a t. közös képviselőnk valahogy úgy alakította, hogy kettéoszlott a társaság, mint az országunkban… legnagyobb sajnálatomra.
Öröm volt számomra elolvasni.
Üdvözöllek: Kata