Amikor megszületünk még a tudatunkon kívül is tele, vagyunk szép reményekkel. Ahogy érik tudatunk, s növekszünk, akkor szép lassan kibontakozik elménk is. Elénk tárul a nagyvilág. Ez a világ egy és ugyan az csak mi vagyunk más helyen, csak mi látjuk ezt más szemszögből. De a világ attól még ugyanolyan. Lehet, hogy a világ nem változik ugyanolyan, marad? Ha mi érünk meg szellemileg, vagy finomodunk, ki akkor már láthatjuk más oldaláról is ezt a világot. Lehet hogy az élet egy rejtett célja a létünk, lelkünk jobbulás, javulása? Ha a lét céljai közé ez is hozzá tartozik, akkor nagyon sok munkánk van. De javítani, jobbítani nem oly egyszerű feladat, sokszor sok mindennel szemben kell állni olykor még a világgal is.
De ha a világgal szembe állunk, akkor nem mi vagyunk a változás? Akkor most ki változik a világ vagy mi?
8 hozzászólás
Szia!
Érdekes a cikked!A világ…világ!Mindig is mi emberek alakítottuk, formáltuk.Mivé?Nah ez egy jó kérdés?!Hogyan, miként látjuk ez változó.Te, én biztosan másként láthatjuk , hiszen nem vagyunk egyformák.Nincs is ebben hiba.Valahol biztosan találkozik a nézet , egy-egy szegmensben..Mennyien élünk a Földön!Világnézettel egységben és különbözően.Élünk, lélegzünk vagyunk, s ez örökké így lesz.Tetszik az írásod.Elgondolkodtató!
Szeretettel üdvözöllek:Selanne
Szia!
Jó , elgondolkodtató az írásod.Valóban azért vagyunk a létezésnek ezen a síkján,hogy jobbá váljunk.A cél a lélekfejlődés.Valóban nagyon sok a dolgunk és nem is egyszerű.Azt hiszem a teremtés ezen a Földön nem fejeződött be.A teremtésben mi emberek is részt veszünk mint teremtmények.A teremtő Isten mindent megadott nekünk ahoz,hogy szebad akaratunk szerint a lélekfejlődés legmagasabb fokára jussunk.Nem a világgal szemben állva hanem vele együtt haladva.A változásnak mi is részei vagyunk,rajtunk is múlik a változás./a klímaváltozás is/Erről a témáról minden embernek más a véleménye,de ettől színes a világ.
Gratulálok szeretettel:hova
Szerintem amikor megszületünk mindnyájan barbárok vagyunk. Ha állatként nevelnének bennünket, állattá válnánk. /A dzsungelben elveszett gyerek az őt felnevelő állathoz vált hasonlóvá/. Szép reményeik, legjobb esetben, a szüleinknek és a társadalomnak van velünk kapcsolatban. Ezt vesszük át tőlük, meg a tudást amit elődeink felhalmoztak. Ha van lehetőségünk minderre. A megismert világot forgatjuk, gondoljuk tovább. Keressük benne a helyünket. Ha nem találjuk, akkor meg akarjuk változtatni a világot. Ha megtaláljuk a helyünket, akkor nem akarunk változtatni, legfeljebb azért, hogy még jobb helyünk legyen. A világ jobbítása általánosságban értelmezhetetlen. Mindenkinek más a jó!
Látom te is keresgéled a helyed… napisten hava…????
Érdekes gondolatmenet. A lét célját illetően, ahány vallás és filozófia, annyi megoldási kísérlet létezik. A változás azonban biztos. Változik minden, a világ is, és mi is.
Áldás Néktek!
Köszönöm dicsérő építő szavaitokat, gondolataitokat. Próbálok más szemszögből gondolatokat megfogalmazni amit egyébként az emberiség egy része nem vesz tudomásul.
Köszönettel!
Regős
nagyon jó, értékes írás!
Ez nagyon elgondolkodtato…remek iras, teljesen beszippantod az ember ezzel a par sorral. Köszönöm az elmenyt!
Köszönöm szépen! Nagyon örülök hogy tetszett. Áldott létet.