Hunyad várának rövid története

2.rész

Bethlen István 1627-ben házasodott és levette Széchy Máriát a későbbi murányi Vénuszt. Boldogsága sajnos módon rövid volt ,mert 1633-ban már özvegységre jutott. Bethlen István halála után Hunyad várának több gazdája is volt, amíg végül Thököly Imre szerezte meg. Thököly Imréről a vár Apaffy Mihályra szállott (1685) és tőle adományozás útján fiára az utolsó erdélyi vajdára. Ennek halála után felesége Belhlen Katalin már nem vehette sokáig birtokába, mert a férje után ő is rövidesen elhunyt. Utána Hunyad vára visszakerült oda ahonnan elindult a Szent Koronához. A koronát akkor már úgy nevezeték , hogy „Kincstár”, ezért kegyeletes érzelmekkel nem törődő többnyire idegen hivatalnokok vették kezelésbe és ezzel elkezdődött a vár lassú, de végül is szinte teljes pusztulása. A kincstári alkalmazottak elkezdték a várat hivatali helységekké átalakítani, saját elképzelésük szerint falakat emeltettek, ablakokat, ajtókat törtek sokszor éppen az értékes freskók helyén, ezáltal hatalmas károkat okoztak a vár eredeti konstrukciójának a megváltoztatásával. 1784-ben a Horea lázadás rémnapjaiban újból védelmi szerepet kapott a vár, mert vármegye nemessége ide húzódott amíg a veszélyek elmúltak.1847-ben I. Ferenc császár látogatást tett Erdélyben a vár szépsége, romantikus kivitelezése nagyon megtetszett a kíséretében utazó hercegnek, aki mindenképpen helyreakarta várat állítani. A vár helyreállítására előlegként 30 ezer forintot adományozott. Rosszul tette, mert ezzel a pénzzel a vaskalapos hivatalnokok még több hivatali szobát csináltattak, ezzel a még megmaradt a freskók egész sorát tüntették el, az állami vasgyár részére nagyszerű raktárakat rendeztek be. A kincstári hivatal áldatlan várbeli működését 1823-ban egy villámcsapás szakította félbe, aminek következtében a vár leégett sajnos nem sokáig, mert a tűzben elhamvadt tetőt a vármegyével állítatták helyre, aztán maradt minden a régiben. Úgy látszik Hunyad várát a pusztító tüzek többet látogatták, mint az ellenség, mert 1854-ben a vár egyik részében újból tűz keletkezett,ami átterjedt a tetőkre aminek következtében másnapra csak a puszta falak maradtak meg Hunyad szépséges várából.
A vár helyreállítása.
1860-tól Arányi Lajos egyetemi tanár kezdeményezi a vár restaurálását, amely 1868-ban meg is kezdődik Schultz Ferenc irányításával. 1871-ben Steindl Imre folytatta a vár restaulásának vezetését, aki igyekezett megváltoztatni, a vár stílusát a romantika szellemében. Utána egy ideig a restaurálás címén a kontárok sora következett, akik jóvátehetetlen károkat okoztak áldatlan munkájukkal. A komoly, szakszerű, céltudatos helyreállítás Khuen Antal vezetésével kezdődött meg, aki eltávolított minden pótlást stílszerűtlen toldalékot. Gr. Khuen halála után a restaurálás vezetését Möller István vette át. Möller István 1907-1914 között nagy hivatástudattal szakszerű munkát és elévülhetetlen érdemeket szerzett a vár restaurációjában. A restaurációs munkákat az első világháború szakította félbe, de arra már biztosítva volt a vár régi formájának, fényének nagyobb része.
A murányi Vénusz
Hunyad várának történetét nem fejezhetem be anélkül, hogy ne szóljak röviden Széchy Máriáról, a hunyadi vár egykori úrnőjéről a kor leghíresebb asszonyáról. Széchy Máriát Bethlen István feleségnek 1827-ben hozta Hunyadra Murányból. Murány várát a Bebek család építette a 13. század második felében. Egy nehezen megközelíthető 938 méter magas platón áll, a 400 méter hosszú erődítmény, a török időkben végvár. A rendi felkelések idején Wesselényi Ferenc szerezte meg, amikor elvette feleségül a megözvegyült Széchy Máriát. Gyöngyösi István lett Wesselényi személy titkára és egyben Murány várának a várnagya. 1440-bena husziták vezére Griska elfoglalja a várat , de Corvin Mátyás 1451-ben visszafoglalta. Gyöngyösi István a murányi várnagysága idején megírja „A Márssal társalgó Murányi Vénus”című verses családkrónikáját. A verses krónikában Wesselényinek és Széchy Máriának állít örök emléket.