A postahivatal felvételi terme egyhangúan zsongott. Kora reggeltől késő estig, a nyitástól egészen a zárásig tele van emberekkel. Itt mindég nagy a forgalom.. Az egyhangú zsongásban szinte észrevétlen csúsztatta be a levelét a felvételi ablakon egy ügyfél.
– Hawaiiba kérem – szólt csendesen, majd még hozzátette – Légipostára szeretném feladni.
Az ügyfél levelét rátette a levélmérlegre, majd ameddig a mérleg ugráló számsora a súlyon és az áron meg nem ,,állapodott", azaz a kijelzőn meg nem jelent az ár és a levélsúly, egy pillanatra elábrándozott. Hawaii az USA egyik legszebb meleg égövi állama. Csinos lányok a plázsokon, a parti sétányokon gondtalan turisták sétálgatnak, egyesek meg a langyos tenger vizében fürdenek. Szépség és a szépséges természet mindenütt. Az emberek vidáman nevetgélnek, gondtalanok, a tomboló nyár és a szépség szigetcsoportja napfényben fürdőzik. A partokon gyönyörű szállodasorok, a kis utcákban meg mindenfelé árusok és üzletek, sétálgató emberek tarka sokasága. Napfény és béke mindenütt. Míg Ő itt, ebben a zsúfolt hivatalban küszködik és fő a feje azon, hogy hogyan jön ki a szerény postásfizetéséből. A szüntelenül emelkedő és már szinte követhetetlen árak, meg adók teszik a helyzetüket neki és a családjának egyre kilátástalanabbá. A gyereknek új cipő kellene, neki sem ártana egy-két jobb ruhadarab, de a feleségének sem. Nekik is új cipők kellenének. Már 4-5 éve vették a legújabb ruhadarabjaikat. Nem mondhatni, hogy nem rendesek, jók még, de már kissé kopottak, mint Ők mindahányan. A munka és gondok koptatják a testüket, lelküket, az életüket, majd hirtelen felsóhajtott.
– Rosszul tetszik lenni? – hallotta az ügyfél kérdését.
Ekkor felé fordult és látta, hogy a hawaii-levél feladója egy idős néni, olyan nyugdíjas kinézetű:
– Tudja, a szomszéd kért meg arra, hogy az orvoshoz menet adjam fel a levelét a gyerekeinek Honoluluba. – fűzte hozzá csendesen a néni.
– Nem, nincsen semmi baj, csak egy kicsit elakadt ez a fránya mérleg – válaszolta elvörösödve. Szégyellte, hogy a gondjait más is észrevette. A hiba nem a mérlegben van, tudta ezt jól, majd úgy csinált, mint aki tényleg le akarja ellenőrizni a levélmérleget. Újra rátette a levelet, aztán lebélyegezte a levélre felragasztott bélyegeket. Így írja elő a szabályzat, majd mehetett most már szabadon Hawaiiba – a levél.
2 hozzászólás
Írásod most Cikk/jegyzet – vagy novella, ahogyan azt a címben jelzed?
Az már igaz, ha az ember olyan helyre küld levelet, ahol a jólétben dúskáló emberek pihenni járnak, bizony, elgondolkodhat a világ sorsán, a mi sorsunkon is.
Hol van az mostanában, hogy utazgassunk, amikor – mint a novelládban is – napi gondjaink vannak?
Mindnyájunknak az jelent gondot, hogy a napi betefő falat meglegyen nekünk és családunknak.
Jó, ha ezt szóvá tetted, nekem ezek jutottak eszembe, amíg a postás átveszi a levelet.
Üdvözlettel: Kata
Kedves Kata!
A válaszod a jegyzetemre köszönöm!
Szeretettel:
Pecás