Miért is érdemes élni?

A mai világban rengeteg emberben megfogalmazódik ez a kérdés, hol más hol nagyon hasonló okok végett! Úgy érzik, hogy nem jön össze nekik semmi, és lassan nem bíznak magukba, éppen ezért magukba fordulnak, kizárják a külvilágot az életükből, pont azt aki segítni akarna.
Nem véletlenül teremtett meg isten, nem véletlenül lettünk az Evolúció során mi a legfeslőbb faj, hanem azért, mert ki tudjuk mutatni érzelmeinket, képesek vagyunk józanul gondolkodni, megítélni dolgokat, képesek vagyunk kibeszélni a problémáinkat, képesek vagyunk örülni annak, ha más örül, és sírni akkor ha más is sír, szimplán azért mert együtt érzel vele, vagy már jártál hasonló cipőben.
Az életet nem lehet anélkül élni, hogy nem gurítanának elénk akadályt, hogy ne rúgnának belénk minden nap, mégis újra és újra talpra állunk, mert tudjuk, hogy van egy célunk, amiért feltettük az életünket, amiért megéri harcolni, amiért megéri szeretni, megéri bízni a másikban! Az életcél kitűzése a legfontosabb dolog az életben, mert ha az nincsen, akkor az életed monotonná válik, unalmas, sivár lesz, s magadba fordulsz, azon gondolkodva, mit rontottál el, holott semmit, csak kihagytál egy fontos dolgot az életedből, azt hogy kitűz magadnak egy életcélt, és ha az elérted ne állj meg, csak egy pillanatra, még megveregeted a válladat, de aztán jöjjön az újabb cél, hogy boldog és szeretetben gazdag életed legyen.
Az életet nem lehet egyedül élni, mindig kell valaki akivel megoszthatod, aki veled örül ha vidám vagy, aki veled sír ha rossz kedved van, aki mindig melletted van jóban s rosszban. Ha már ez is megvan, akkor szeretet vesz körül téged, így az életed stabil, és befolyásolhatatlan, hiszen tudod, hogy a párodban mindig megbízhatsz, ha jó ha rossz döntést hozol, ő megérti, és melléd áll! A szeretet az élet egy apró kis öröme, mint például a gyerek is, de mint minden felelőséggel is jár mert az élet nem adja olyan könnyen a boldogságot, a vidámságot, a szeretetet, és az egyéb hasznos pozitív földi, vagy lelki javakat.
Az érzelem egy olyan kézzel nem fogható, de könnyen definiálható dolog, ami minden emberben benne van, és szüksége van rá. Az érzelmek kimutatása sokszor a legnehezebb dolog,, hiszen belegondol az ember, hogy mi van ha a beszélgető társunkat nem érdekli, hiszen neki is megvannak a maga problémái nem kell, hogy még az enyémeket is tudja, de nem szabad így gondolkodni, az ember előszeretettel hallgatja meg a bajtársa gondolatait, bajait, hogy aztán valami megoldást közösen összehozzanak. Gondoljunk csak bele emberek, milyen jó érzés is az, ha valaki meghallgat minket, esetleg még tanácsot is ad a bajainkra, majd te is meghallgatod őt, és együtt kibeszélitek a problémákat, mi így már nem nyomja a vállunkat, sokkal jobban érezzük magunkat, magabiztosabbak lettünk, és érezzük, hogy elfogad minket a társadalom olyannak, amilyenek vagyunk, csak hinni kell saját magunkban, hogy más is higgyen bennünk.
Ezekkel a tanácsokkal próbálok segíteni az embereken, remélem nektek is sikerült, vagy legalább megfogadjátok, és alkalmazzátok őket. Sokszor hasznos egy olyan ember, aki összefoglalja azt, hogy mi is a rossz az életben, amin változtatni kéne, mert könnyebben belátja a bajtárs, hogy ennek az embernek igaza van, csak meg kell fogadnom a tanácsait, és segíteni tudok magamon is, és ami még fontosabb másokon is, ezzel a gondolattal írtam meg ezt a kis történetet, ami remélem minden embernek majd segíteni fog, ki elolvassa.