Hirtelen, csak azt válaszolhatom rá, hogy nem is igazán tudom, de ha elgondolkodom rajta, azt kell mondanom, hogy sok-sok mindentől. Magamat még egyáltalán nem tartom jó írónak, mert egy jó író sikeres, az írásait keresik, és olvassák. Tehát a jó író sikeres. Ennek az első kritériuma, pedig az, hogy ismertté legyen. Ismertté pedig a sikertől lesz, tehát kell lenni egy első írásnak, ami mindezt meghozza számára. Sikert tehát akkor érhetünk el csak, ha olyan írásaink jelennek meg, ami érdekli az embereket, megérinti a lelküket, azonosulni tudnak a pozitív tulajdonságú szereplőivel. Szükség van továbbá arra, hogy a nyelvezete ne ijessze el az olvasót, olvasmányos legyen, sőt megkockáztatom az érdekfeszítő jelzőt. Nem árt továbbá a hitelesség, hogy legabszurdabb helyzetek is hihetően legyenek megrajzolva. Ha mindezeket teljesítettük, még nem biztos, hogy jó íróvá váltunk. Mivel minden írót sarkall a közlési vágy, szüksége van olvasókra, de ez még kevés, szüksége van bíztatásra is, de a jó írót a kíméletlen kritikák is jobb írásra sarkallják. Egy jó író keresi és meg is találja a számára fontos, indíttatásból adódó témát, bár itt meg kell jegyeznem, hogy egy jó író, mindent fel tud használni az írásaihoz. Olvastam minap egy kitűnő írást, amihez ihletet a gyógyszerismertető nyújtott.
Egy jó író mércéje az olvasók száma. Persze manapság sokan adnak ki regényt olyanok is akik, soha nem voltak, és nem is lesznek írók, elég számukra az ismertség és kapkodják a könyveiket. Ők többnyire egy könyves írók maradnak, függetlenül a sikerességüktől, csak addig érdekesek, amíg a „celebségük” tart.
Íróvá akkor válik valaki, ha rejtett megmagyarázhatatlan késztetést érez az írásra, és örömét leli benne. Erre születni kell, és már fiatalon megmutatkozik ez a képessége, ha másként nem hát kitűnik a társai közül a képzelőerejével, olvasás szeretetével. A legtöbb író fiatalon verselt, csak később tért rá a próza írására. A novellaírás, nem csak a rövidsége, de a mondanivaló sűrítése miatt jó írásgyakorlat. Magam is nagyon szeretek novellákat írni és olvasni. A regényírásról nem igazán tudok még beszélni, mert vannak ugyan próbálkozásaim, de nagyon kezdetén járok és még nem írtam meg egy regényt sem az elejétől a végéig. Azt már biztosan tudom, hogy komolyabb kitartást, és teljes beleélést kíván egy több szereplős regény megírása, és természetesen sok- sok időt követel az írójától. Korrajz tanulmányozást, vázlatkészítést, a szereplők jellemének kialakítását. Azt is megtapasztaltam, hogy előny egy író számára az élettapasztalat, de két alapképesség nélkül senki nem lesz jó író, ezek a tehetség és a kitartás.
A vers megírásához ihletett, felfokozott érzelmi állapotba kel kerülni, a próza írásához elengedhetetlen hogy a téma megérintsen, tehát fontos az indíttatás.
Magyarországon kevesek élhetnek meg az írásból, bármennyire is jó írók. A könyvkiadás sem áll a helyzet magaslatán, kicsi ország vagyunk egyedi nyelvvel, visszaesett a könyv iránti kereslet is, és bizony kevesebbet olvasnak az emberek. Egy könyvpavilonos ismerősöm panaszkodta a tavaszon, hogy volt olyan napja, hogy egyetlen könyvet sem adott el. Ez bizony lesújtó. Sokan, bármennyire jó írók, csak szeretett hobbiként forgatják a pennát, kell mellé egy jó pénzkereső állás, vagy szakma is.
Úgy tűnik, hogy alaposan eltértem a címben feltett kérdéstől, de azt gondolom, hogy az írás minőségét sok körülmény befolyásolja, nem elég a tehetség, a szorgalom és a képzelő erő. Az internet elterjedése segíti az írás kedvelő embereket, már nem kell az íróasztalnak írni. Találhatunk olyan irodalmi portálokat, ahol közölhetjük az írásainkat, és olvasókra is találhatunk. A jövő ez lesz és az E-könyv, mert a papíralapú könyv drága, és az alapanyag sem áll korlátlanul a könyvkiadás rendelkezésre.
Summa-summarum, azért nem igazán tudom, hogy mi teszi az írót, jó íróvá. Forbáth Imre költő és orvos szerint: „Jó író abbahagyja, ahol mások folytatnák, és folytatja, ahol mások abbahagynák.”
23 hozzászólás
Nagyon jó elemzés!
Természetesen ´adottság´nélkül nem megy!
…és szorgalom nélkül sem…
Gratulálok:sailor
Igen Sailor adottság nélkül nem megy, de, hogy sikeresek és jó írók lehessünk, ezen kívül még rengeteg dolog kell, sajnos. Szeretettel Ibolya
Szia!
Felteszed a kérdést, mitől függ, hogy jó írók lehessünk? Hát ez az! Ezen már volt, hogy gondolkodtam is.
Olyan mélyen nem, mert belekeveredtem.
Mindenesetre érdekes volt, elolvastam. Hatalmas anyagot ölel.
Selanne
Igen Selanne csak a felszínét kapargattam meg.
Szia!
Felteszed a kérdést, mitől függ, hogy jó írók lehessünk? Hát ez az! Ezen már volt, hogy gondolkodtam is.
Olyan mélyen nem, mert belekeveredtem.
Mindenesetre érdekes volt, elolvastam. Hatalmas anyagot ölel.
Selanne
Hm. Azt hiszem ezt a jó íróság dolgot mindig az idő dönti el. Van egy csomó "író" akinek a könyveit ki is adják, meg is veszik, de egy idő múlva a világon senki sem emlékszik rá, mert nem alkotott semmi maradandót.
Igazad van Szusi, de nagyon sok jó író van manapság, de sokan el is tűnnek, mert ma nem olvasnak már úgy az emberek, mint régen, sok más szórakozás van.
Jó gondolatokat fogalmaztál meg, hogy ki a jó író. Erről eszembe jutott egy ifjú, aki talán még el sem hagyta a tini-kort, de máris írónak-költőnek tüntette fel magát a bemutatkozásában…
Szerintem születni kell arra, hogy valakiből igazi író legyen. Tehetség nélkül nehezen boldogul, pl. aki talán még érettségi után sem ismeri a magyar helyesírás szabályait, kevés könyvet olvasott talán a kötelező olvasmányok sem érdekelték…
Persze, nehéz ma a kortárs íróknak, hiszen a jó könyvek kiadása is nehézségeket okoz, ráadásul nem segédkeznek a terjesztésben sem. Igaz, az internet nagyon sokat segít. Pl. a mek.-nél kiadott köteteket sokan (sok könyvet több ezren) forgatják és olvassák. Igaz, ez csupán erkölcsi siker, nem hoz pénzt az írónak, abból megélni nem lehet. Az E-könyveknél engem pl. csalódás ért, mert a könyv formáját agyonütik.
Írásod gondolatokra ébreszti a olvasót, jó hogy fölvetetted a témát.
Szeretettel: Kata
Hát Kata a fiatalember még éretlen volt, majd idővel rájön, hogy az íróvá váláshoz rengeteg minden kell. Magamat is csak hobbi írócskának tartom, mert aki jó író, az ismert, és a napjait az írás tölti ki. Szeretettel Ibolya
Szerintem, ha nincs elég pénz a reklámra, akkor a legjobb, ha ezen nem gondolkodik az ember, csak írogat, utána meg igyekszik gyorsan feldobni a talpát, és majd a túloldalról időtlen-időkig van ideje lesni, hogy mikor fedezik fel írói nagyságát. Üdv. szeretettel: István
Nagyon bölcsen látod István. Valahogy így van. Végül is az írás a lényeg, a többi nem fontos.
Szeretettel Ibolya
Egyetértek. Kiváló eszmefuttatás, és egyben remek reklám!
Köszönöm Eferesz!
Élvezettel olvastam, kedves Ibolyám!
Örülök kedves Irén, és köszönöm a megtisztelő figyelmed.
Szia Jega! Én az írást a teniszhez hasonlítanám, hiába, szakmai ártalom. A kérdést nem úgy tenném fel: kiből lesz JÓ teniszező? Hanem úgy: kiből lesz egyáltalán teniszező. Ez ugyanis izgalmasabb. Mert a teniszezőből úgy lesz jó teniszező, hogy versenyeket nyer. A legjobb teniszező megnyeri a legtöbb nagy versenyt. Mi kell hozzá? Jól látod: tehetség, szorgalom, kitartás, és szerencse is, bizony, ki ne hagyjuk a szerencsét! Üdv: én
Bizony kedves Bödön, mert sok jó amatőr író van, de szerencse híján marad az amatőr jelző. Köszönöm, hogy olvastál
Talán a tehetség a legfontosabb. Szorgalom és kitartás nélkül is lehet valaki jó író, legfeljebb kicsi lesz az életmű.
Kiváló írás! Köszi!
Kedves Zsarátnok nem vitatom, mert minden lehetséges, de azért azt mindketten tudjuk, hogy a prózaírás kitartást követel., és időigényes. Köszönöm a figyelmed.
Szia, sziasztok!
A címbeli kérdés jó. Viszont az írásban és a hozzászólásokban említett dolgokra egyből rácsodálkozom: Tényleg? És ha nem?
A kérdésre nem lehet jó választ adni. A másik oldalról talán több a remény: Mitől leszünk, lehetünk rossz írók?
Üdv: István
Kedves Ibolya!
Egy kis adalék a témához.Évtizedekkel ezelőtt amikor házaltam
különböző szerkesztőségekben kis prózai karcolgatásaimmal,
az akkor Nők Lapja szerkesztőjénél magam kicsit mentegetve így
szóltam: Van egy bizonyos fokú grafomániám. Nem, kérem:
a grafomániás szeret írni, de nem tud… – mondta.
Ez volt addigi "tyúkszaros" életemben az egyik méltánylandó
méltatás…
Elismerésem színvonalas írásodért.
Napvilágos üdvözlettel Attila
Kedves Iblya!
Szerintm vannak jó írók, és divatos írók, de az egyik, nem zárja kia másikat. Ez is egy olyan kérdés, mint a következő:
Mi a különbség egy festő, és egy festüművész között?
Egy festő azt fest, amit el tud adni.
Egy festőművész pedig azt el tudja adni, amit fest.
Egyszerű, nem?
Üdv Tóni
Kedves Mindnyájan!
Csak betévedtem ide…
Én prózát nem is írok, és mostanában inkább tényirodalmat olvasok, nem szépprózát.
Szerintem van, lehet best-writer, meg best-seller, meg best-promoter.
Lehet ismertté vált jó író, és lehet a fióknak jól író.
Valóban, ma a reklám, a marketing, a körítés, a kapcsolati tőke, a pénz többet számít, mint a tehetség. Mindenki ír, költ, és itt egymást olvassuk, ha olvassuk. Vannak modernek, a központozás elhagyásával feltűnni akarók, évezredes hagyományokat felrúgók. Vannak igénytelen, lektűrön csámcsogók, egyre többen. A járművön olvasnak két megálló között, esetleg tabletről, okostelefonról… Igénytelen olvasónak jó az igénytelen irodalom is. Hogy jót írsz vagy sem, csak jó olvasók tudják megítélni. Te az vagy? A sokat, mindent olvasó még nem jó olvasó, és ez vonatkozik az íróra is. Tehetség, szorgalom, olvasottság, egészséges feltűnni akarás, szerencse, lerázhatatlanság is kell hozzá. Szóval, a téma aktuális, nyitott és megosztó…