Nekem nyóc….

Levelet hozott a postás. Nem szeretem. Mármint ezt a helyzetet. Mert ez a postás nem hogy kétszer nem csenget, egyszer sem, és nem is akar megfektetni a konyhaasztalon! Ezek a mai postások………….
Szóval levelet hozott a láthatatlan postás. Azért láthatatlan, mert a kutyáim nagyon-nagyon haragos ugatására kirohanva már csak a hűlt helyét találom a zöld szörnynek, aki nagy táskával minden alkalommal halálra rémiszti őket. Tőlük tudom, hogy a kutya-mamák velük ijesztgetik a kiskutyákat holdvilágos éjszakákon….

Szóval nem szeretem, mert mindig rossz hírt hoz. Mindig hivatalos formában. Jó, jó, tudom hoz néha jót is, főleg azoktól a ríderdájdzserszéktől, akiknél mindig mindenki nyer. Ezeket a leveleket fel sem bontom. Nem akarom megsérteni azokat a gyönyörű borítékokat, amelyek agyon vannak cicomázva és már a külső borításán is lehet látni, hogy ki és mennyi pénz birtokosa lett!

Szóval újabb hivatalos levél érkezett. Leülök, nézegetem. Tuti, ami tuti, Xanax be, boríték kinyit. A helyi önkormányzat olcsó, kétoldalas stencilpapíron írt levélkéje a kezemben, amit többször is átolvasok és nem igazán értek. Pedig több diplomám is van, de ezek vajon hol tanulták ezeket a szavakat, szófordulatokat?! Egy tuti, nekem azonnal be kell fizetnem a levél kézhez kapásától számított 8 napon belül 8, azaz kemény nyolc forintot.
Érdekes, nagyon érdekes. Honnan vegyek én mostanság 8 forintot? Nekem csak 5 vagy 1o forintom van!

És miért pont nyóc? Konkrétan emlékszem, hogy amikor kaptam félévvel ezelőtt egy hasonlóan érthetetlen levelet, hogy fizessek, akkor meg is tettem. Pont annyit, amennyit. Mi van, azóta emelkedett a telek ára? A telek áfája? Ja, asszem erről lehet szó…..
Szóval fizetünk, mint a katonatiszt! De hogyan?

És mennyibe kerülhetett ez a levél az önkormányzatnak? Mennyiért is írta meg ezt a felszólító levelet?
Először is valaki észlelhette a könyvelésen, hogy kevés pénz érkezett be a számlára. (Na, ő tévedhetett!) Ezt jelentette a főnökének, aki átment a másik osztályra, akiket írásban értesített. Ott a főnök dönthetett, hogy ezt nem lehet „lenyelni” be kell szedni! Erre szólt a titkárnőnek, hogy írjon levelet. Erre elővettek ilyen újrahasznosított, inkább wc papírra hasonlító lapocskát és két oldalban elemezték, hogy én bizony tévedtem és jól megfenyegettek. Utána elővettek egy borítékot, arra bélyeget tettek és feladták a postára. A postán legalább 3 kézen ment keresztül, míg a láthatatlan zöld szörny reptében bedobta a postaládámba.

Ha szegény érintettek fizetését 1oo ezernek vesszük (mégis csak KÖZ alkalmazottakról van szó!), akkor talán 1-1 órás munkadíjuk éppen csak elérheti a 6oo Ft-ot! Ha a boríték árát 15o forintnak, a helyi bélyeget 14o Ft-nak, a papírok árát 5-5 forintnak vesszük, akkor ez a tájékoztatás a helyi önkormányzatnak – szerintem – 45OO Ft-ba kerülhetett! Hűha….
Most mi légyen! Ugye azt már tudjuk a 8 forint az 10 forint! De mi lesz a 2 forint különbséggel?

Na, ne legyünk olyan irigyek, a kormánynak is élnie kell valamiből! Szóval se boríték, se postás, egyszerűen interneten átutaltam. Persze ez lehet ingyenes, de kit érdekel, amikor az országunk anyagi helyzete a tét!
Ne má, én döntsem romba …………….