A Plafonizmus
alapvető elvei és a plafonista életszemlélet
I. A plafonizmus egy olyan modernkori filozófiai irányzat, amely céljaként az emberi élet mikrokozmoszát fedő, különböző színű és állagú beltéri boltozat elmerült bámulásával a nagy és hatalmas Abszolútum felé kívánja elmozdítani híveit.
Valójában a plafonizmus már az idők kezdete óta ismert lelki gyakorlat, de csak az Úr kétezernyolcadik évében tudatosult egy mindenre elszánt kicsiny csoport elméjében, hogy maga a plafonizmus tudománya mily széles körben elterjedt, jobbára öntudatlanul végzett meditációs forma, hogy rendszeres alkalmazása az emberi tudat nirvánosodását segíti elő.
II. Az ókori görögök életének tanulmányozásakor is számtalan példára bukkanhatunk, amely a plafonizmus régtől való gyökereit fedi fel. Legelső nagy képviselői a plafonizmus tanának a sztoikusok voltak. Filozófiájuknak egyik sarkpontja, a teljes nyugalom, a harmónia elérése volt, és ehhez a sztoikusnak el kellett sajátítaniuk az apátiát, azt az érzelemmentes lelkiállapotot, amit mai plafonisták ’punnnyadásak’ nevezünk. Az apátia, a punnyadás lényege, hogy az ember teljesen megszabaduljon a külső világ befolyásától, hogy alkalmatlankodók noszogatására (mozdítsd meg már a segged!) se reagáljon, hanem egyre mélyebbre merülve a felszabadító punnyadás mélységeibe elérje a lelki tökéletességet és nyugalmat.
Habár a görög mítoszvilág mozgalmassága ellentmond annak feltételezésnek, hogy a görögök nagy plafonista nép lettek volna, mégis még maga Zeusz is hajlamos volt átengedni magát e filozófiai irányzat kellemes gyakorlatának. (Néhányan hajlamosak az étkezés utáni lelkiállapotot is punnyadásnak nevezni, de ez meg sem közelíti a teljes, felmagasztosult punnyadás eszméjét.) Szegény sztoikus a harcok és viszályok szülte nagy kavarodásban, amely mind a mítoszokat és a való világát is jellemezte, nem érthette mire ez a nagy eriszkedés, pár, amúgy lehet, hogy ízletes, almáért.
III. Idézhetnénk sorra a megkapóbbnál megkapóbb történelmi példákat, de mivel minden plafonista epedve várja már, hogy folytathassa plafonságát, ezért nem kezdünk bele a plafonista történelem mélyebb boncolgatásába, csak néhány figyelemreméltó pontot emelünk ki. Lásd Platón barlangfal-bámulását, Arisztotelész Mozdulatlan Mozgatóját (bizonyos heves plafonisták szerint a Ari a Mozdulatlan Mozgatóban az isteni princípium kettőségét, a jó (értsd. mozdulatlan) és a rossz (mozgató) kívánta kifejezni, de szerintük Buddha Nirvánája sokkal inkább megközelíti a Punyadság isteni eszméjét.), de idézhetnénk akár Pierre Abélard (1079-1142) sorait is, melyben a vágyott szép jövőről ír „ha majd, nem fűt az epedés, s nem lesz vágy különb, mint a tespedés.” stb.
IV. Mint minden eszmerendszer, amely a világról átfogó képet és a létezésre magyarázatot kíván adni, a plafonizmus is saját hitvilággal rendelkezik. A plafonista hiszi, hogy a dharma eljuttatja őt a végső felismeréshez és a Nagy Punta részévé teszi. A Nagy Punta eszményét Philip K. Dick-től kapták a plafonisták. Maga Dick ad mélyreható magyarázatot és részletes leírást róla regényében:
„Hazaúton Fat magányos lakása felé, ahol Sherrivel olyan rövid ideig éltek együtt, azt mondta Kevinnek:
– Megőrülök. Nem bírom tovább.
– Ez a normális reakció – felelte Kevin. Azokban a napokban mellőzte a cinizmust.
– Mondd meg, Isten miért nem segít rajta?
Folyamatosan tájékoztatta az exegézisről Kevint, aki tudott Istennel való találkozásáról, úgyhogy nyíltan beszélhetett.
– A Nagy Punta útjai kifürkészhetetlenek – felelte Kevin.
– Az meg mi a picsa?
– Én nem hiszek Istenben – magyarázta Kevin. – A Nagy Puntában hiszek. Márpedig a Nagy Punta útjai kifürkészhetetlenek. Senki se tudja, miért csinálja, amit csinál, vagy nem csinál.
– Most hülyéskedsz?
– Dehogy.
– Honnét jön ez a Nagy Punta?
– Azt csak a Nagy Punta tudhassa.
– Jóindulatú?
– Az egyiknek igen, a másiknak nem.
– Segíthetne Sherrinek, ha akarna?
– Azt csak a Nagy Punta tudhassa.
Erre elkezdtek röhögni.” (Philip K. Dick: Valis, 1981.)
A Nagy Punta, az Abszolútum minden dolgok legbensőbb lényege, a punnyadtság legfelsőbb foka, amely a hétköznapi értelembe véve nem is létezik. A Nagy Puntával való egyesülés kemény lelki tréninget követel, valamint a hívek teljes odaadását. Számos gyakorlati útmutatással szolgálhatnak a képzett plafonisták, a Plafon Atyák és (m)Amák,a plafonizmus alapítói a kezdő tagoknak.
V. A punnyadtság az a lelkiállapot, mikor a plafonista kezdeti, alacsony szellemi szintjéről eggyel alacsonyabb síkra kerül. Ezt a kiválasztott, fejünk felett fölé helyezett mennyezet, plafon(innen a plafonizmus elnevezése) egyenletes és kiegyensúlyozott bámulásával érhetjük el. Szemeljünk ki magunknak egy adott pontot, vagy a plafon teljes terjedelmét és elmerült tanulmányozásával punnyadtsuk el izmainkat. Szellemi erőinket koncentráljuk arra, hogy kizárjuk elménkből a külvilágot és minden mozgásra ingerlő vágyunkat. Megszabadulva a felesleges gondolatoktól és mozdulatoktól érezzük, amint a punnyadtság folyamatosan betölti a testünket és lelkünket.
Az eszményi punnyadtság csak rendszeres gyakorlással fedezhető fel, napi 12-13 órás megerőltető munkával és a Nagy Punta isteni irgalmával (ha a Nagy Punta is úgy akarja).
VI. Ahhoz, hogy életvitelünk megfeleljen a plafonista elveknek, társaságunk saját törvényeket alkotott, hogy minden laikus és tagjaink is tudják, mihez tartsák magukat.
Törvények:
I. A Nagy Punta felé törekedj, minél több punnyadással engeszteld ki a Nagy Mozdulatlant. Az ő útjai kifürkészhetetlenek. Csak ő tudhassa, amit tud.
II. Harmonikus életet élj, bámuld, ahányszor csak teheted és minél tovább a feletted lévő mennyezetet. A Plafon segítsen meg!
III. Ne zavard meg a punnyadás áramlását testedben, elmédben. Szabadítsd meg magad gondolataidtól és mozdulataidtól. A Nagy Punta legyen veled!
IV. Kövesd a Plafon Atyák és (m)Amák tanácsait, ne véts a plafonista illemszabályok ellen, ne háborgasd plafonista társaid punnyadását. A Plafon útjait járd!
V. Ne felejtsd el, egy jó és megfelelő időben végzett punnyadás segít, hogy átvészeld életed mozgalmasabb pillanatait. Punnyadj, ha kell!
VI. Légy méltó a plafonista névre, senkit se bíztass mozgásra. Punnyadjatok együtt. Plafonra fel!
Ha felkeltettük érdeklődésed, csatlakozz a Nagy Punta Plafonjainak Mozdulatlan Csoportjához, vagy ha kérdésed van, kérdezz plafonista irodáinknál. Mi nem mozdulunk el a telefon mellől!
Vigyázz! a helyes útmutatás nélkül végzett amatőr punnyadás veszélyes lehet a mentális egészségedre. Tarts velünk a Plafon felfedezésében!
10 hozzászólás
Szia!
Szellemes lett! Kemény elveitek vannak, de azt hiszem, komoly létszámnövekedésre számíthattok… 🙂
Hi!
Köszi.Sosem volt olyan elterjedt a plafonizmus mint manapság. Számítunk minden lelkes érdeklődőre, a Plafon majd elvezet hozzánk!
Üdv: Flex
Kedves Flexious Kay!
Nagyon jól szórakoztam olvasás közben!
Eddig fel sem tűnt, hogy én is sokszor bámulom a plafont, főleg írás közben. 🙂
Myrthil
Szia Flex!
Fú, most vettem még csak észre, hogy ide feltetted a plafonizmust, amiről egyszer már meséltél ímélben. Hát szóval engem meggyőztél, szeretnék tényleg plafonista lenni én is. Csak megerősített a szöveg azon mai napra vonatkozó elhatározásomban, hogy délután ne menjek be Bevezetés az irodalomtudományba órára, inkább bámulom a plafont. 🙂 Amúgy is felesleges, és túl sokan vagyunk, tiszta heringparti az egész azokkal a szűk padokkal és székekkel, nem beszélve a lehajtható ülőkéről, és akkor a hozzászólásom avatatlan olvasója rögtön a wcre gondol, gondolván, arról beszélek. Pedig nem. Látod, ezért nem megyek ma órára. Addig is próbálok nirvánásodni, ha a nagy Punta is úgy akarja.
/Elnézést, de a magas karakterszám miatt félbe kellett vágnom a hozzászólásomat. Itt a maradéka:/
(Néhány gyakorlati megjegyzés/kérdés:
'Ezt a kiválasztott, fejünk felett fölé helyezett mennyezet ' – itt hogy érted, hogy fejünk felett fölé? Vagy elírtad?
A II. pontban úgy írtad, ’punnnyadásak’, szövegkörnyezetből kiindulva 'punnyadásnak' lenne.
A nirvánát közelítő eszme 'Punyadság' az a punnyadtság, csak elmagyartalanítva direkt?)
Na, hát örülök hogy olvashattam, és 100000 bocsi, hogy eddig nem tettem meg, csak nem vettem észre, hogy új írást töltötél fel.
Üdv. Z.
A punnyadás legyen Veled!
Ez eszméletlenül jó! :D:D:D
Szia Zem!
Az ihlet megvolt és a nyári szünet ritmusába tökéletesen beillett az a „gondolatmenet”, amit föntebb sikerült vázolnom. Persze ez csak szépítgetése az igazságnak, tudniillik, hogy időm legnagyobb részét végig bambultam, de annyira elmerülve benne, hogy a végén már másra sem igen futotta a „szellemi erőimből”, hogy magáról a bambulásról írjak. Nah, végül is szerethető egy filozófia, és gyakorlati haszna is van.  Hát a sulis székeket ne is említsük. Először nem tudtam, miért mondod, hogy attól félsz mindig, hogy leszakadnak…de közben rájöttem. eee.
A nyelvtanomról ne beszéljünk , pedig végigolvastam, de mindig azt látom a papíron (a saját szövegeimnél), amit látni akarok, és később én is észrevettem, hogy hemzsegnek ott fent az elírások. mind1, egyszer majd kijavítom. Eddig is volt mentségem rá, hamarosan (minden reményem szerint, ok nem olyan hamarosan) meg ráfoghatom a szakmai ártalomra. Igen, téged láttalak a buszmegállóban, vagy sem? Szép kifejezéssel élve, izé, bocs ha te voltál és nem köszöntem, mert csak akkor esett le a dolog, mikor már nem voltál ott. (de most beégtem, ha nem te voltál)
akárhogyis,
üdv: Flex
Kedves Nickolas N Williams és Myrthil Tiller örülök, hogy tetszett a művem.
A Plafon segítsen utatokon!
/mióta van ez a megkötés?/
Szia!
Buszmegállódban? Mikor? Nem láttalak azóta, hogy utoljára találkoztunk.
Ez a megkötés szerintem az új honlapdizájn óta van, mindegy, max feldaraboljuk a hosszabb kommenteket.
Hát, igen, már érted a székek problematikáját. És ha Te érzed úgy, hogy leszakad alattad, képzelj el engem, milyen lehet, mivel én vertikálisan jobban terjedek, így súlyban is többet nyomok. Nem baj, de azért vicces 😀
Na, minden jót, szép napot!
Üdv. Zem