A negyedik napot Stockholm megtekintésére szántuk.
A város a Malaren-tó, és a Balti tenger csatlakozásánál épült, 14 nagyobb, és több mint száz kisebb szigetre, amiket 53 híd köt össze.
Maga a neve is azt jelenti, hogy „cölöp sziget”. Az elnevezés a városalapításhoz kötődik, amikor a vízbe vert cölöpökkel vették körül azt a szigetet, amin a kis kikötővároskát létesítették. Ezek a cölöpök védelmi célt szolgáltak, csak ellenőrzött hajók jöhettek be a cölöpökön belül lévő vizekre.
Az 1252-ben Birger Jarl által alapított kis kikötővároska alakult át évszázadok alatt előbb kereskedő várossá, majd később fővárossá.
Svédország kilenc millió lakosából két millióan élnek a fővárosban.
Mi a Kungsholmen szigeten, a Malaren-tó partján lévő városházánál kezdtük Stockholm felfedezését.
Az 1923-ban épült városháza egy hosszan elnyúló, vörös téglás épület, ami engem kicsit a velencei Dózse palotára emlékeztetett, erős balti gótikával keverve.
Több kisebb torony díszíti, és egy 106 méteres nagy torony, aminek a tetején világosan kivehető a három korona /Svéd, Finn, Norvég/, ami Svédország nemzeti szimbóluma, bár a királyokat 1907 óta nem koronázzák meg.
A városháza oldalánál – síremlékre emlékeztető kialakítással – egy vakítóan aranyozott, fekvő szobor állít emléket a városalapító Birger Jarlnak.
Az épület a Malaren-tó partján állva tekinthető át a legjobban, itt tartják minden évben a Nobel-díj banketteket december 10.-én. Magát a díjat nem itt, hanem a Koncertházban adja át a svéd király, ünnepélyes keretek között.
Elég borús idő volt, de szerencsére nem esett az eső, s a szél sem fújt, bár borús, esős időt ígért aznapra az időjárás előrejelzés.
A Malaren-tavon áttekintve, szemben a Lovagok szigete látszott, a Lovagok templomának a tornya volt a legfeltűnőbb, mert nem a szokásos templomtornyot látta az ember, hanem egy kovácsoltvasból készült csipkés, átlátszó toronysüveg van rajta.
A templom 17 svéd király, és családtagjainak örök nyughelye.
A Lovagok temploma a Szerafim – rend lovagjainak temploma, valahányszor egy Szerafim lovag elhagyja az árnyékvilágot, megkondul a templom harangja, és újabb fekete tábla kerül a templom falára. /Csak Ceausescunak nem szólalt meg a templom harangja. A „Kárpátok tölgye” nevet viselő egykori Szerafim-lovag temetéséről nem érkezett hivatalos értesítés…/
A Lovagok szigetén lévő régi, kisnemesi palotákban ma hivatalok vannak. Akár a hivatalok szigetének is nevezhetnék!
Mi nem mentünk át a Lovagok szigetére, hanem az óváros /Gamla Stan/ felfedezésére indultunk. Az óváros főterét /Stortorget/, ami az óváros középpontja, régi kereskedőházak veszik körül, és lépni sem lehet a sok turistától.
Itt van a Nobel múzeum is, aminek az üvegajtaján Alfred Nobel látható /a híres Nobel-díj felnagyított, kidíszített „másolata”/, itt sorban állnak a fényképezésre várók, sokan akarnak egy fotót a Nobel-díj „társaságában”.
Ebben a házban üléseznek a Svéd Tudományos Akadémia tagjai, s döntik el minden évben, hogy kiknek adják a különböző tudományok művelői közül a Nobel-díjat.
A tér macskakövei 1520 januárjában vérben úsztak, a dánok itt fejeztek le 100 svéd főnemest, akik előtte behódoltak nekik, és baráti lakomára lettek invitálva II. Keresztély dán király vendégeként.
Ez a brutális kegyetlenség lett az elindítója a dánok elleni harcnak, amit Vasa Gusztáv vezetett, és később sikerre vitt. A 20. szám alatti ház falán beépített mészkőlapok emlékeztetnek minden egyes áldozatra.
A Stortorget közepén egy régi kút áll a „pumpen”, mellette hosszú padok a megfáradt turistáknak.
Mi is leültünk kicsit az egyikre, és gyönyörködtünk a szürke, vörös, sárga színekben pompázó, keskeny, magas, lépcsős oromzatú, szépen karbantartott kereskedő házakban, miközben a fáradhatatlan idegenvezetőnk arról mesélt, hogy Descartes is itt sétálgatott hajdanán, és a kereskedőházak díszítései adták neki az ötletet a matematikában máig használatos x jel bevezetéséhez.
Valóban vannak ilyen vasból készült jelek is a házak színesre vakolt homlokzatán – más egyéb jelekkel egyetemben – én úgy gondolom, hogy ezekkel a vasakkal, a házak faszerkezetét kapcsolhatták össze.
A Főtér mögött magasodik Stockholm székesegyháza, az úgynevezett Nagy-templom /Storkyrkan/, amit eredetileg Szent Miklósnak szenteltek, ezért ezen a néven is emlegetik, de koronázási templomnak is hívják, mert a XVI. századtól itt koronázták meg a svéd királyokat.
Az utolsó megkoronázott svéd király a Bernadotte-házból való II. Oszkár, aki 1872-ben koronáztak meg itt. Az örököse, V. Gusztáv 1907-ben lemondott a koronázásról, a trónralépésekor a király egyenruhában a trón előtt állt, a királyi palástot a trónra vetve, a koronát egy asztalkán a trón mellett állították ki.
A templom királyi esküvők, és királyi temetések színhelye is egyben. A vöröstéglás gótikus stílusú, öthajós templom belseje barokkosan gazdagon díszített, ezüst berakásos ébenfa oltárral.
Egy négy méter magas, ezüst, hétágú gyertyatartó áll az oltár előtt, amit mérges kis ezüstoroszlánok őriznek.
A gótikus stílusú sárkányölő Szent György szobor kompozit szobor, mert tölgyfából és szarvasagancsból készült, a mellében négy részes rekeszben hét szent csontjaiból álló ereklyekollekció van elhelyezve, közöttük Szent György csontjaival.
Monumentális, francia barokk aranyozott, faragásokkal dúsan díszített a szószék.
A legérdekesebb volt a számomra a templom központi folyosóján a királyi ülőhely, ez a folyosó két oldalán lévő fali dísz, amikből mindkét oldalon, két hatalmas, faragott, aranyozott királyi korona nyúlik be a folyosó fölé. A koronákat aranyozott puttók, és angyalok tartják, mögöttük a falon faragott, aranyozott palástok és függönyök díszlenek további aranyozott angyalokkal. Ez volt a királyok koronázási helye, a két korona közé ült le a folyosón a király, és ott koronázták meg.
A templom a kapujánál van a falon „A naphattyúk” című Vadersol festmény, ami az 1535-ben előfordult ritka légköri jelenséget, a Stockholm fölött, villózó fényekkel megjelenő melléknapot örökíti meg, a korabeli Stockholm nagyon érdekes látképével együtt. A naphattyúk kép összekapcsolódik a templom történetével, mert a templom útjában állt a bővülő királyi várnak, és Vasa Gusztáv le akarta bontatni. Az égi jelenséget, amit a festmény megörökít, az önkényeskedő király templomrombolási szándéka váltotta ki – a korabeli egyház szerint. Végül a légköri jelenségnek köszönhetően a templom megmaradt.
A festmény közelében egy kis hajómakett lóg, ami az épület tengerésztemplom múltjára emlékezteti a látogatókat. Egy felfüggesztett fém gömb pedig, a Földet jelképezi, és a svédek világért folytatott imáinak, és a világért érzett aggodalmainak a gömbje.
A koronázási templom után a királyi palotát néztük meg, ami ugyan a svéd király hivatalos lakhelye, de nem lakik itt. A 20. századig éltek itt valóban a királyok. A palota 609 szobájában a király, és a királyi udvar adminisztratív irodái vannak, a király magánrezidenciája a Stadsholmen szigeten a Drottningholm palotában van.
Amikor odaértünk, még nem volt nyitva, így a palota félkör alakú külső udvarán sorakozó ágyúkkal, és a svéd katonaságból toborzott palotaőrséggel kellet beérnünk. A palota egyik szárnya be volt csomagolva fehér fóliába – gondolom, tatarozást végeztek rajta – elég furán festett a vastag, fehér fóliák előtt állomásozó őrség.
Kicsit fotózott mindenki, de ami nem volt becsomagolva a palotából, az sem volt túl izgalmas. Egy olasz barokk stílusú, három emelet magas, téglából épült hatalmas négyzet alakú épület, a palota homlokzatán a kor kiemelkedő személyiségeinek szobraival. Elég puritán kinézetű kívülről.
Végre bemehettünk a palota nyugati szárnyába, ahol egy márvány utánzatú hatalmas, kétlépcsős lépcsőház köti össze a három emeleten elhelyezkedő reprezentációs termeket.
A lépcsőházból a két oldalt oszlopokkal, s szobrokkal díszített birodalmi gyűlésterembe /trón terem/ léptünk. A sötétkék plüssel bevont, támla nélküli fapadokkal szemben baldachinos ezüst trón áll, Krisztina királynő trónja, a két oldalán II. Gusztáv Adolf és XIV. Károly János hatalmas márványszobrával.
Innen a lovagi rendek termeibe jutottunk.
A négy, egymásba nyíló teremben a négy svéd rendjel, a Vasa-, a Sarkcsillag-, a Kard- és a Szerafim-rendjel, valamint a hozzájuk tartozó ruházatok, kokárdák, címerek láthatóak.
A lovagi rendjeleket 1974-ig osztották ki az arra érdemes svéd alattvalóknak. A baloldali Olof Palme által irányított szociáldemokrata kormánytöbbség 1974-ben új alkotmányt fogadott el, amely a király összes alkotmányos jogát megvonta, többek között a régi svéd lovagrendek adományozását is svéd állampolgárok számára. Azóta a Szerafim rend lovagja a királyi család férfi tagján kívül csak külföldi méltóság lehet.
Nézem az aranybetűs neveket a luxus-kutyabőrökön /fekete alapon színpompás címer, amit kék keresztek között repkedő angyalokkal, szeráfokkal díszített szerafim-lánc vesz körül/: Hoszni Mubarak, Micsiko császárnő, Nelson Mandela, Juan Carlos, Lech Walesa, és a sorban ott van Göncz Árpád is. A Szerafim-rendjel terme közepén fekete-fehér mintás asztal, körülötte 32 kárpitozott szék, ennyi lehet egyszerre a tagok száma. A falon óriási „IHS” betűk, azaz Iesus Homium Salvator /Jézus, az ember megmentője./
A lovagtermek után a hajdani testőrségi terembe jutottunk, ahol testőröknek nyoma sem volt már, hanem körben tárolókban lehetett megnézni mindazokat az itt hagyott tárgyakat, amiket a királyi család nem vitt magával, amikor elköltözött innen. Egy pillantással felmértük a rengeteg szobrocskát, üvegneműt, és porcelánt, aztán az északi szárnyban a reprezentációs termeket néztük meg.
Jártunk a tanácsteremben, az audiencia teremben, III. Gusztáv hálószobájában, a versailles-i mintára épített tükörteremben, a Don Quijote szalonban, ami az ott található faliszőnyegekről kapta a nevét, Szófia Magdaléna /III. Gusztáv felesége/ hálószobájában, a bálteremben – amit fehér tenger teremnek is neveznek.
Utána a Bernadotte királyok termei következtek. A testőr terem, vadász terem, kék terem, Viktória szalon, nyolc szögletű kabinet. Pompázatos bútorzatú, és felbecsülhetetlen értékű művészi, és kézműves alkotásokkal teli nagy termeket láttunk, pazar díszítéssel.
Kicsit lerogytunk a verőfényes, és impozáns királyi kápolnában egy padra, aztán célba vettük a kincstárt. Ahol 1974 óta őrzik a páratlan szépségű svéd királyi jelvényeket.
Mire a kincstárban végig néztük a reneszánsz stílusú koronázási kellékeket, holland mesterek remekműveit, Vasa Gusztáv díszkardjait, az utolsó svéd király – akit megkoronáztak – palástját, és a királyi keresztelő medencét már nem vágytunk a keleti szárnyban kiállított régi egyenruhák és fegyverek megnézésére, sem az északkeleti szárnyban a szobormúzeum megnézésére.
Odakinn – minden időjárás előrejelzést figyelmen kívül hagyva – ragyogóan sütött a nap, és ellenállhatatlanul vonzott minket egy stockholmi városnéző hajókirándulás, mert a műkincsekkel már teljesen elteltünk.
16 hozzászólás
Kedves Judit!
Stockholm érdekessége, hogy szigetekre épült és rengeteg híd köti össze a várost. Úgy egyben, a városkép gyönyörű, de az épületek annyira ridegek, már a színek miatt is, mert minden olyan sötét. Gyakori a sötétvörös, a zöld, a kék, csak ne lenne olyan sötét minden.
Amúgy örülök, hogy bemutatod a várost, mert oda biztosan nem jutok el és szívesen sétálgatok veled még, mert biztosan lesz még látnivaló Stockholmban. Ott leszek a hajókiránduláson is. 🙂
Ida
Kedves Ida!
Stockholm belvárosát nem találtam ridegnek, talán az édes napsütés volt az oka…
A modern városrész az rémes, majd még lesz szó róla.
Igen, most elmegyünk hajózni kicsit, de még azonkívül is mozgalmas délutánnak nézünk elébe. 🙂
Judit
Kedves Judit!
Csak ámulok, hogy egy délelőtt ennyi mindent láttatok! Csodálatos érzés lehetett már maga Stockholmot meglátni, de nem gondoltam, hogy ilyen sok értékes épületet (templomok, királyi palota) sikerül megnéznetek. Annak örülök, hogy Göncz Árpád neve is szerepel a lovagok között. Nem csodálom, hogy ennyi látnivaló után a napsütés hatására már inkább hajókirándulásra volt kedvetek. Köszönet ezért az utazásért, várom a folytatást.:)
Matild
Kedves Matild!
Nagyon jól szervezett volt ez az utunk, sokkal több mindent láthattunk, mintha saját magunknak kellett volna szervezni a programokat, és a közlekedésben eligazodni.
Az időjárás is a kegyeibe fogadott minket, egy esős, hideg, borús napon valószínűleg egészen másmilyennek láttuk volna Stockholmot.
Remélem a folytatás is érdekes lesz majd számodra.
Judit
MÉg rátettél egy lapáttal, már egész jól eligazodnék Stockholmban, az alapot Jo Nesbo krimijei adták, amelyek ott játszódnak…:))))
Kedves Irén!
Nem kedvelem a skandináv krimiket /sem/, így aztán inkább "élőben" néztem meg Stockholmot. 🙂
Judit
Kedves Judit!
Érdekes volt a svéd történelem vázlatos áttekintése, és a stockholmi részleges városnézés, mert, ha jól sejtem a városnéző hajókirándulásról kapunk még egy élménybeszámolót, (legalábbis remélem)!
feri
Kedves Feri!
Igen, jön a hajókirándulás, és a Skanzen, a Vasa múzeum, és a modern városrész.
Szertettel várlak a további sétára!
Judit
Kedves Judit!
Bárhová megyünk, mindenütt vannak különlegességek. Rengeteg szép épületet, pazar, máshol nem található kincset, értéket nézhettetek meg, amire biztos majd később is szivesen visszagondolsz.
Arra gondoltam, hogy majd nagyon hideg lesz ott Északon, amikor minden más, mint napsütésben. Az is különlegesség ott, hogy a város szigetekre épült, szinte hasonlíthat Velencére, a mindenütt víz miatt.
Nekem is furcsa, hogy ott is vörös és sötéttéglás épületek vannak. Én nem szeretnék olyan helyen lakni, mert azt hiszem, hogy azért sokkal gyakrabban van hideg, mint kellemes meleg.
Érdekes a beszámolód, örültem, hogy olvashattam róla.
Szeretettel: Kata
Kedves Kata!
Bizony, jól eltaláltad nagyon szívesen gondolok erre a Skandináv utazásra, még amikor a beszámolót írtam, akkor is ott éreztem magam, írás közben. 🙂
Mi júliusban voltunk, de amolyan szép, hideg őszi időnek felet meg az időjárás.
Egyszer régen, még egészen fiatal koromban majdnem Svédországba disszidáltunk, nem is tudom milyen lett volna ott élni…
Judit
Kedves Judit!
Élvezetem veled a stocholmi sétát, a történelmi adalékokat, még így is, hogy csak a számítógép előtt ültem.
Köszönöm, hogy megosztod velünk ezeket az élményeket.
Érdeklődéssel és szeretettel olvastam:
Ildikó
Kedves Ildikó!
Köszönöm a visszajelzést, hogy érdemes elolvasni a beszámolót, mert sikerült úgy megírnom, hogy élvezetes még a számítógép előtt ülve is. Ezt a dicséretet nagyra értékelem! 🙂
Remélem a stockholmi délután is kedvedre való lesz, a hajózással, a Skanzennel, és a Vasa múzeummal.
Judit
Kedves Judit!
Csodálatos érzés lehet bejárni ennyi szépséges helyet. Köszönöm, hogy ilyen részletességgel megosztottad velünk.Ezeket az élményeket nem veheti el senki tőled.
Szeretettel és örömmel voltam veled: Ica
Kedves Ica!
Csak az idő vehetné el tőlem, ami minden emléket megfakít, elkoptat. De most már nem teheti!
Megörökítettem minden fontos élményt, és a látnivalókat. 🙂
Judit
Kedves Judit !
Nagyon szép helyen jártatok, nekünk nem volt ennyi időnk, csak átutazóban voltunk
a városban.
Remekül mutatod be e csodaszép várost, barangoltam veled én is egy kicsit és közben
megrohantak az emlékek…
Nagyon tetszett 🙂
Szeretettel : Zsu
Kedves Zsu!
Már nekem is csak emlék Stockholm. Most én is elolvastam újra, és örültem, hogy megírtam annak idején, mert kezd már feledésbe merülni, hogy pontosan miket láttunk.
Judit