Megvesszük, hazavisszük, használjuk, kidobjuk. Nagyjából így lehetne legrövidebben megfogalmazni azt a folyamatot, melynek eredményeként csak a fővárosunkban évi hétszázezer(!) tonna szemetet produkálunk. Mivel egyre több mindent gyártanak eldobható kiszerelésben, a kukák is egyre gyakrabban telnek meg és velük együtt a szemétfeldolgozó helyek. Noha Magyarország lakossága csökken, vásárlási kedvünk a csillagos eget ostromolja.
Szerencsére már nálunk is felismerték, hogy ha ez a tendencia folytatódik, lassan kitehetjük a megtelt táblát, esetleg a falusi turizmust szemétdombi turizmussá lehet átnyilvánítani.
Ahhoz, hogy ez ne következzen be, csökkentenünk kell a tényleges szemét mennyiségét. Ennek egyik feltétele a szelektív hulladékgyűjtés bevezetése, mely Budapesten 1993 vette kezdetét, igaz, akkor még csak az iskolákban elhelyezett szárazelem-gyűjtő edényekkel.
Már akkor érezni lehetett a lakosok pozitív hozzáállását, de megfelelő rendelkezés hiányában csak három évvel később kerülhetett sor a következő lépésre, az első hulladékgyűjtő udvarok létrehozásával. A mára főváros-szerte tizennégy udvarból álló hálózat feladata, hogy ingyenes hulladék-leadási helyet biztosítson a lakosság számára. Ezeken az állomásokon papírt, fehér üveget, színes üveget, PET palackot, fém italdobozokat és háztartási gépeket vesznek át.
2003 évvégén érkezett el az idő a bővítésre, ekkor helyeztek el Budapest különböző kerületeiben, összesen száz darab szelektív hulladékgyűjtő tartályt (idén decemberre várhatóan már hatszáz lesz csatasorba állítva). A hulladékfajtánként különböző színnel jelölt tartályok éjjel-nappal elérhetőek, használatuk egyszerű, kinézetük kultúrált.
A kezdeményezésnek szép számmal vannak követői, sőt, olyan sokan választják szét háztartási hulladékukat, hogy bizony sokszor lehet látni a megtelt tartály mellett lerakott dobozokat, üvegeket. Talán joggal bosszankodik az, aki karácsonyfaként teleaggatva a vissza nem váltható flakonokkal elsétál a hulladékgyűjtő szigetig, ám használni nem tudja, mivel az tele van. Ilyenkor a legtöbben nem viszik haza az odáig elcipelt selejtet, hanem leteszik és az utca szorgos takarítóira bízzák.
Mivel bosszantó látképet nyújt a mellédobált szemét látványa, szerettem volna választ kapni arra a kérdésre, hogy miért nem ellenőrzik megfelelő gyakorisággal a szigetek telítettségét. Telefonon megkerestem Siklósi Mihályt, a Fővárosi Közterület-fenntartó Rt. hulladékszállítási és -elhelyezési főosztályának vezetőjét, aki elárulta, hogy vasárnap kivételével napi szinten ürítik a tartályokat, ezen felül némelyiket naponta többször is. Ennek elvileg elégnek kellene lennie; hogy mégsem elég, az a nem megfelelő használatból ered. Megjegyezte, a kampányuk (melyben felhívták a lakosság figyelmét a szigetek helyes használatára) ellenére még mindig sokan nem préselik össze a műanyag flakonokat, papír- és fémdobozokat, így azok lényegesen több helyet foglalnak.
Bár a szelektív hulladékbegyűjtés a tavalyi évben kevesebb, mint fél százalékát tette ki a budapesti szeméttermelésnek, ez a szám évről évre növekszik.
Látható hát, hogy elindultunk egy úton, ami valószínűleg a közeljövőben nem fogja orvosolni a fogyasztói társadalom végtermék-problémáit, de talán enyhítheti azokat. Csak rajtunk múlik.
12 hozzászólás
Ez mind nagyon szép és jó. A gond csak akkor van, amikor a suliból eltűnik az összes normális szemetes vagy papírkosár és amikor olyan szemeted van, ami egyik kategóriába sem tartozik, akkor azzal mit csináljon a jónép? Ja, hogy vigyem haza? Hát, az is egy megoldás. És aztán?
Akkor te az a fajta ember vagy, aki a középkorban lelövette volna a rossz hír hozóját. Miért tehetnek a tanulók felelőtlen lopkodásairól az iskola dolgozói?! Azokat az embereket kellene 40-50 óra közmunkára ítélni, akik eltűntetik a szemetest.
Mi szelektíven gyűjtjük a szemetet.
Sajnos előfordult, hogy amikor a szelektív gyűjtőket ürítették, ismét találkoztak a nagy, közös konténerben a már egyszer szétválasztott hulladékok. A szemfüles iskolás gyerekek ezt szóvá is tették.
A “szállító” megmagyarázta, hogy ez csak egyszeri alkalom volt… Véleményem szerint az ilyen eset nem túl jó “reklám” a szelektív gyűjtésnek.
Az a véleményem, hogy előbb-utóbb mindenki rájön, hogy a szelektív szemét gyűjtésre szükség van. (Reménykedjünk benne, hogy előbb…)
Üdv.: Gyömbér
Köszönöm.
És bízom benne, hogy, tényleg rájönnek.
Ez egy akutt próbléma a Lajtától keletre.A módszer- váltást követően voltam először Nyugaton.Rámszóltak – jogosan – amikor a csikket eldobtam.Senki sem üritette a kocsi hamutartóját a járdára, nem beszélve hogy házigazdám – aki melesleg a 20 esztendővel idősebb nővérem és ősidők óta ott él – a kukába már eleve szelektive készítette elő a lehordandó szemetet, több zacskóba.Akkor már felfigyeltem arra hogy a kutyasétáltatás is segédeszközökkel történik,és keserű nosztalgiával gondoltam a kutyakakis Budapestre…
Nekem egy kissé képzavar ez a szelektív hulladékgyűjtésúgy, mivel úgy hangzik a dolog, mintha attól lenne kevesebb a szemetünk, hogy szortírozzuk.
Nyilván a szortírozott szemét könnyebben jut el az újrahasznosításig, de vajon mennyire van mindehhez háttéripara Magyarországnak? Amikor némelyeknek az elemi – alapszükségleteik kielégítése sem biztosított … – Ez valóban egy “szemét kérdés!”
Nagy gond a szemét. Az egyetemen van egy plakát, ami a szegedi dómot ábrázolja és azt a szemétmennyiséget, ami kikerül a kezünkből. A dóm tornya látszik csak ki a kupacból. Jó cikk, szükséges a folytonos figyelemfelkeltés.
köszönöm nektek az olvasásokat! Remélhetőleg a cikk megírása óta eltelt másfél évben is sokat javult a helyzet ezen a téren
""";;;';';
Rövid ugyan, de lényegretörő írás.
Én is szelektíven gyűjtök elemeket, papírt, pet palackot, stb. Bár azt hiszem, az elmúlt években nem sokat javult a helyzet, a konténerek környéke többnyire még mindig szembétdombnak néz ki. Bár talán több van belőlük.
Üdv,
Poppy
A véletlen hozta elém korabeli anyagodat. Budapesten sokkal előbb elkezdődött a szemét szelektív gyűjtése, bár több alkalommal láttm én is a tartályok mellett óriási szeméthalmokat, amelyek nem éppen kellemes látványt nyújtanak.
Azonban vidéken sokkal több a gond. Nálunk is elindult valami, de nagyon gyengén. A mi nagy udvarunkban pl. (a közös vegyes-szemét-konténeren kívül) még mindig csak a papírt és a műnyag-flakonokat lehet összegyűjteni. De még az se megy rendben. Persze, ennek az a cég (amely az Önkormányzathoz tartozik) hanyagság az oka. Ugyanis hamar megtelnek a gyűjtők, aztán nem is csak napokig, hanem sokáig nem szállítják el, s itt is mellé pakolják, ami nem kellemes látvány.
De lehetne itt is valamilyen egyszerű módon gyűjtni egyéb hulladékot is, pl. fém-, vagy amit természetes trágyának lehetne hasznosítani, zöldség, gyümölcs- stb. leveleket, maradékot. De valamiért itt nehezen indul el minden.
Üdvözlettel: Kata
Köszönöm, hogy olvastad Kata, és neked is Poppy, így visszamenőleg.