Szepes Mária – Életműajánló

A nem rég más létsíkokra költözött Ezotéria-nagyasszony „születésnapját ültem meg” – az Ő szokását követve, mikor barátai, szerettei eltávoztak -, s e toron hosszan elmélkedő csendben hajtottam fejet e nagyszerű asszony élete és hatalmas életműve előtt.
Mérhetetlen alázattal és szeretettel kutatta az élet és az ember kapcsolatának, problémáinak spirituális és tudományos síkjait, s kereste a megváltó formulákat, hogy embertársainak fényt és magasztos célokat villanthasson fel halhatatlan, örök érvényű szavaival.
Mélyen humanisztikus górcsöve minden területre behatolt, szómágiával operáló kreativitása analógiák, tudattalanba süllyedt gócok hieroglifáit világította át, s emelte olvasói figyelmének reflektorfényébe. Mágus volt, aki nem csak szavaival, de teljes életével bizonyította mérhetetlen tudását, s mi, akik figyeltünk rá, s egyben önmagunkra, a neofiták, pszichomágussá avatásunkra készülhetünk tanítása nyomán.

Ha fizikai test-jelmezében már nem is, könyveiben örökké velünk marad, s tanít, segít
rendületlenül.
Közel 2oo, a legkülönfélébb témákban barangoló műve található meg a könyvesboltokban, s még hasonló számú, eddig kiadatlan írására számíthat, akit érdekelnek a miértek és a hogyanok, és az is, aki a spirituális út elszánt követője.

Művei dióhéjban:

Ezoterikus regények:
Vörös Oroszlán (l946-1994), Raguel hét tanítványa (1977-1991), Varázstükör (1989), Katarzis (1999), stb.

Mese- és ifjúsági regények:
Pöttyös Panni sorozat (1953-2002)

Tudományos-fantasztikus regények:
Surayana élő szobrai (1971), Tükörajtó a tengerben (1975), A tibeti orgona (1987), Gondvána boszorkánya (1993), stb.

Regény: Lázadó szerepek (1985)

Vers: Csillagpor (1994),

Ezoterika:
Mágia sorozat – pl. A mindennapi élet mágiája, Szerelem mágiája, A sors mágiája (1989-1998), stb.; Álomszótár (1989), A Tarot bölcsessége (1993), A smaragdtábla (1994), Wictor Charonnal: Academia Occulta (1994), Pszichografológia (1990), stb.