Ilyenkor már mindig tavasz volt, amióta az eszem tudom. Finom, zsenge zöld ruhába öltözött tavasz, illatos virágfelhőbe bújtatott fák. Erre a napra már a fecskék is mindig megérkeztek, csakhogy köszönthessenek. Édesanyám ajándékát láttam meg mindig elsőnek, ujjongva, amikor felébredtem. Ott volt az ágyam mellett pohárban egy nagy csokor gólyahír. Úgy ragyogott, mintha a Nap költözött volna be a szobámba. Ó, mennyire szerettem azt az aranysárga, bársonyos kis virágot, hiszen március 28-ára már mindig kinyílott, hogy örömet szerezhessen nekem. A szellő meglengette a könnyű függönyt, csakhogy betolakodhasson kicsit, és üdvözöljön.
Aztán jött apa, aki gyengéden meghuzigálta a fülemet, majd magasra emelt s nevetett boldogan. Az udvaron a fecskék köröttem röpködtek, megtették a születésnaposnak kijáró tiszteletköröket, hangosan, kedvesen csivitelve. Nem kellett ennél szebb ajándék nekem. Úgy éreztem, hogy enyém a világ…
Most bámulok ki az ablakon, kelletlenül nézem a hóesést. Egyébként mindig gyönyörködtet, no de a születésnapomon? Hát köszönöm, nem kérek belőle. Szemlátomást nem kíváncsi rám, sőt, ügyet sem vet rá, hogy morgolódom, kitartóan havazik, egész nap, sőt másnap is… Most úgy érzem, ez valami bosszú. Szándékosan teszi, csakhogy kedvem szegje. Ilyen hóviharra nem emlékszem március végén. Hol az én ajándékom? Hol az én tavaszom, a gólyahír, a fecskék?
Mindent vastag hó borít. Belepte a zöldülő mezőt, a már rügyeket bontó faágakat, a kevéske hóvirágot, aminek volt mersze kinyílni, mindent, de mindent vastag hótakaró borít.
Hiába minden kedveskedés, hiába vitt a családom színházba. Csehov Cseresznyéskertjéről mi is juthatott eszembe? Az, hogy az én cseresznyefám nem borulhatott virágba, hogy köszöntsön engem, vad hóvihar tombol körülötte. Mit nekem most Csehov Cseresznyéskertje, amikor az én óriás cseresznyefámban nem gyönyörködhetek. Sőt, minden bizonnyal cseresznye sem lesz, pedig egyetlen ága ellát bennünket cseresznyével egész éven át. Csakis valami bosszú lehet, mi másért időzítette éppen az én születésnapomra ezt a rút időt az ég. Még jó, hogy nem érkeztek meg a fecskék, jut eszembe a színházban. Szegénykék megfagynának, éhen halnának… Honnan tudták, hogy nem kell útnak indulniuk? Ki érti ezt? Vajon nekik hiányoztam-e, hogy nem köszönthettek a születésnapomon?
Kifelé jövet jól belebújok a kabátomba, a kapucnit is a fejemre húzom, sállal még körbe csavarom, hogy ne dobja le a szél a fejemről. Merthogy tombol, erősen havazik, de én dühösen szembeszállok vele. Jó messzire parkoltunk, nem volt hely már a közelben, s most kitombolhatom magam ezzel a bolond idővel együtt.
Semmi sem a régi már… Talán magam sem vagyok az…
14 hozzászólás
Kedves Ida !
Nagyon tetszett írásod, sajnos az idő megtréfál bennünket, mindenki nagyon várja már a tavaszt.
Minden változik körülöttünk, s mi magunk is változunk…
Utólag is boldog születésnapot kívánok.
Szeretettel olvastalak: Zsu
Kedves Zsu!
Nagyon szépen köszönöm kedves jókívánságaid.
Igen morcos, dacos hangulatban talált rám a születésnapom, természetesen így utólag már csak nevetek rajta. Bár az igaz, hogy az idő azóta se sokat javult.:) Nagyon rányomja a hangulatunkra a bélyegét az biztos.
Köszönöm, hogy olvastál, drága Zsu!
Szeretettel
Ida
Kedves Ida!
Sietek boldog születésnapot kívánni, mert már tegnap megírtam, amikor rendetlenkedett a rendszer.
Bizony rossz hangulatot teremt ez az időjárás, nem tudni meddig tart még.
Reménykedjünk, hogy megjön, úgy ahogy az írásodban is.
Szeretettel: Ica
Kedves Ica!
Köszönöm a jókívánságot.
A rendszer rendetlenkedését magam is tapasztaltam tegnap.
Az idő rendetlenkedése továbbra is tart, de legalább a hó elolvadt, s már itt-ott látszik a remény színe.
Köszönöm szépen, hogy olvastál.
Szeretettel
Ida
Kedves Ida!
Boldog szülinapot! 🙂
Az idén Sándor, József, Benedek elvitte a meleget, és rossz időben, rossz a kedvünk. Az Interneten terjedő információ szerint megérkeztek az első fecskék Afrikából, de a hideg miatt rovarok nincsenek, így 2-3 nap alatt kimerülnek, leesnek és meghalnak.
Azt tanácsolják, ha földön fekvő fecskét találunk, ne hagyjuk ott. A Fővárosi Állat- és Növénykert Élet-Halál házába biztos, hogy befogadják és etetik, majd szabadon eresztik.
Bizony, semmi sem a régi már…
Judit
Kedves Judit!
Kedves tőled, hogy máris fecskementő akciót szervezel, hidd el, le is hajolnék érte, talán még életet is lehelnék bele, de nem láttam még fecskét, sem élőt, sem holtat. Bár inkább élőt szeretnék már, hiányzik a csivitelésük.
A jókívánságot megköszönöm, jól jöhet az még az év többi napján is.:)
Ida
Kicsit késve bár, kívánok boldog szülinapot!
Na látod? Ilyenben sem volt még részed, már ami az időjárást illeti. Ezt sem mondhatja el mindenki magáról, max a márciusban születettek. 🙂
Marietta
Jót nevettem kedvesen vicces soraidon.
Hát igen, elmondhatom, hogy ilyen még nem volt, csak attól tartok, hogy legközelebb már a lányom mondhatja ugyanezt… ő ugyanis, júniusban született.
A te jókívánságaidat is bezsebelem, jól jön, még biztosan… Köszönöm szépen!
Szeretettel
Ida
Kedves Ida!
Nem tudom meddig lehet köszönteni, de így utólag kívánok nagyon boldog születésnapot.
De ígérd meg, a századiknál is megírod, hogy milyen idő köszöntöt, én megígérem, elolvasom.
Az jó, hogy utólag már nevettél az egészen.
Tetszett az írásod.
Üdv? harcsa
Kedves harcsa!
Köszönöm a köszöntést, jól jön az, az év bármelyik napján is.:)
Hogy a századik?… Azon már túl vagyok, de megígérem, hogy a kettőszázadiknál megírom… Te viszont már megígérted, hogy elolvasod.:)
Örülök, hogy tetszett. Köszönöm, hogy olvastad.
Üdv. Ida
Kedves Ida!
Én is felsorakoztam a későn köszöntők sorába. A jó Isten áldása kísérje életedet, minden szépet és jót kívánok neked, mert a jó kívánság mindenkor jó, Igaz? Mostanában ritkán járok be, s olyankor megnézem, ki született aznap, de most, úgy látom, nem vettem észre
Én se láttam még fecskét. De jó is, mert még légy sincs, pedig azt nem is biztos, hogy szeretnék, ha etetni kellene őket.
A március eleje, de még a vége sem márciusi volt. Én is elmúltam már 100, de ilyen kitartóan hideg márciusra nem emlékeszem. De mit várhatunk, mint írod, mostanában már semmi sem a régi… Azért ne búsuljon senki, talán szép nyár következik.
Szeretettel olvastalak: Kata
Kedves Kata!
Az a baj, hogy teljesen kiszámíthatatlan lett az időjárás, sohasem tudhatjuk mire számítsunk. Nincsenek egészséges évszakok, a nyarak túl melegek, a tavasz és az ősz eltűnik lassacskán, a tél meg megint csak kiszámíthatatlan. Talán, azt kapjuk, amit megérdemlünk.
Hálásan köszönöm a jókívánságokat, ahogy mondod, az az év minden napján jól jön.
Köszönöm, hogy itt jártál.
Szeretettel
Ida
Nahát! Sose gondoltam volna, hogy idősebb vagy nálam, mert én áprilisi vagyok.
Szerve(r)m miatt késve bár, de őszintén kívánom, Isten éltessen sokáig kedves Ida!
Köszönöm jókívánságodat, István!
Látod, így már azt is tudod, hogy idősebb vagyok nálad.:)
Hát akkor, boldog születésnapot Neked is!… így áprilisban, érvényes egészen a végéig.:)
Szeretettel
Ida