Browsing: abszurd
Köröttem mindenki halotti-tor-szaggal bevont, gyászmenettel leplezett meztelen bigott. Titkot suttog a slepp és minden panaszos lidérc, mert túl sokat ivott…
ember vagyok vagy élelem plankton viharos tengeren izgága hímtagos izzadós sörte alatt hónaljmirigy terád-magára mindig irigy mára a legjobb barátod…
pesta iszol e elég mustot görbe bögre körbe lökve összetörve bögre görbe randi rugó az amplitúdó fél lábú falábú labdarugó…
mínuszban lettél pozitív babám üres zsebbel ért utol a hajnal mosoly fagyott rád úgy bíz ám kócosan kopaszon letarolt hajjal…
megtapos üt ver szó sebez hülyére vesz második vagy talán ezer után ma sem más törött hangszer becses cicoma foltos…
még jó hogy mindenkinek jó esik eső karikára hull a hó penészlik tavalyról kihűlt cipó vegye vigye egye a proli…
szombaton sopánkodik a hétfő miért nincs a a vasánapnak vége újra kezdhetné a hetet az idő mennyit lehetne dolgozni végre…
aprópénzben ellopott ország szájszagos koldusok otthona hazug szólamokkal eltiporták ami szent lehetett volna nyögdicsél az elaggott néni gödörbe lökte az…
Savanyú csendesség magában az öröklét életérzésétől általlátszós merész tét tájnyelvi fordulat mondvacsinált a mája teste természete betevőjét kínálja kapu követ…
Ahol a szerelmet csak kilóra mérik, Támaszthatsz létrát egészen az égig. Ahogy kalibrálod precíz mérleged, Üzeni: „ennyi volt, több nem…