Böngészés: Versek
Köröttem egyre olvadó idő, a hátamon megannyi néma súly, miről beszélni nincs elég erő…
Oh be áldott a családi élet, Lelkünk benne mindig újra éled: Valahányszor sors vagy ember…
sötét a ház egy kis fényre vágyom
felhős az ég nem ragyog fel napom hideg a víz…
Egyszer, ha elveszítlek, lesz-e mély álmod sora, ha nem vagyok: hárs-korona, ami fent…
Lakodalom a faluban, az asztalon táncolnak, áll mulatság a „kultúrban”, (fiatalok mindeközben…
Ujjbegyemmel festegetek távoli tájat, sötétlő folyókat, hegyeket, kékes fákat. Tintapacás…
Futnak a napok és gurulnak az évek, tovatűnnek a nehezek és a szépek, ám, de én mégse tudlak…
Az alkonyatba csendes est fonódott, a lámpa lángja megremegve nyúlt a vert falon, miként ha volna…
Hold jön fel – nem érünk rá várni, Virág int, – nincs időnk megállni, Boldogok vagyunk, – de hiába…
Hervadnak virágaim velük hervadok én is éhes meztelencsiga gusztustalan nyála hamis…