Browsing: Versek
Itt állok én, s a főm muszáj lesz törnöm; így töpreng az, ki álmába veszett. Imádott gyermek…
Az új tavasznak édes illatát sodorja szét a szél kerengve, akár a szívmelengető imák, az ég felé sorolnak egyre. Vajon…
Durva élvezet a szívem, jól jön tüdőm is idebenn, nincs súlyfeleslegem. Északi bár, s zord…
vén fák alatt ünnepi díszben bölcsőt ringat a kikelet mint riadt pillangók a szélben menekülnek…
Mondd, hova szállt csodaszép tavaszunk, illatait ki keverte e télbe mint aki éktelenül beleunt…
Olyan csodás, élhető, szép a világ, Míg édes szellő, szeretet lengi át. Ha elvesztem mind…
Elmondanám, bizony nem voltam jó gyermek, megtenném, de már olyan régen nincs kinek.
Viszontlátás Virasztok szürke őszi éjszakán, Tüzes láz éget, dermeszt a magány. Bágyadt vagyok, de mégsem alhatom, Nem néz be hozzám…
szeretnék még egyszer szerelmesnek lenni ha másik az érzést tudná viszonozni…
Jobbítsuk meg most a jelent, Várni bármi többre kár; Mert a múlt örökre elmúlt…