A bálna

Egy bálna állt az utcán. Szomorúan nézett maga elé, csak néha pillantott fel, hogy ellenőrizze, a körülötte összegyűlt tömeg még mindig őt bámulja. Nem volt ő szimbólum, mögöttes tartalmat sem hordozott, csupán egy léggömböt szorongatott az uszonyában. Senki sem tudta honnan kaphatta, bár ez a rejtély eltörpült az mellett, hogy egyszer csak az utcán termett. Egyesek tudni vélték, hogy valójában egy robotot látnak, és egyfajta állatvédő propagandával van dolguk, mások szerint az ivóvízbe keveredhetett valami, ami miatt most csoportos hallucinációban van részük, de azt teljesen kizártnak tartották, hogy az előttük álló teremtmény valós legyen.
Az állat a lufira nézett, majd a domború felületen saját eltorzult képmását figyelte. Tisztában volt a látvány hamisságával, de azt is tudta, hogy a valódi sem állja meg a helyét egy belvárosi utca kellős közepén. Belátta, hogy jelenlegi helyzete teljesen abszurd, és többé nem létezett. A léggömb elszállt, de ezért a színes gömbért egyetlen kisgyermek sem sírt.