A fagyi visszanyal

Gondolom, mindenkit ért már olyan szerencse, hogy ezért, vagy azért lerázhatatlan ügynökök, marketingesek telefonon zaklatták. Rögtön megérzik a gyengeséget, és ha engedünk a csábításnak, tele leszünk felesleges holmikkal.
Egy bevált ötlettel szeretnék hozzájárulni mindenki nyugalmához.

A telefon, már majdnem cseng. Felkapja.
– Drágám, de jó hogy hívott!
– Jó napot kívánok a közvélemény kutató inté…….
– Igen már vártam kedveském a hívását, mindig is mondta a megboldogult uram, te Rozál várd, meg míg csöng, de én ilyen vagyok, és sose felejtem el, mikor az esküvőnk napján azt mondta az anyámnak, hogy azért szeretem a lányát, mert magára egy cseppet se hasonlít, és szegénykém mikor ellopták a sírjáról a virágot, akkor is azt üzente, hogy biztos az anyád volt, de most hogy a múlt héten becsengetett a postás, és azt mondta, tudja az a postás akinek a veje Németországban dolgozik, és egyszer kivitte a sarki hentest is, hogy megmutassa neki hogy élnek németben az emberek, mesélte is utána a hentes ott a hús is húsból van, pedig manapság már nem lehet tudni, hogy mit miből csinálnak, amikor a múltkor a saját szememmel láttam, hogy a kínai ruhaárus felvizezte a pulóvereket azzal a felkiáltással, hogy kimossa, pedig lelkem mindenki tudja hogy kemény a víz, és utána eltörik a ruha, mert amikor vettem egy porcelán vázát, és puha rongyba tekertem, hogy baja ne essék, mégis amikor leesett, eltörött, és nem csak a rongy hanem a porcelán is, pedig kalgonitból volt, és eredeti kínai volt, teliszórva rizsszemekkel, amit szintén rengeteg vízzel locsolnak, amíg ki nem nő a tóból, amit ezek a gazemberek telefolyatnak mindenféle vegyszerrel, és amikor a szegény halak megisszák, mindig utána a hátukon úsznak, ami szerintem nem is természetes, ámbár igaz, hogy amikor kirántom őket a kisebbik serpenyőben, azokat mindig forgatom, és amikor vettem ezt a serpenyőt, akkor még kettőt kellett vennem, hogy olcsóbb legyen a többit odaadtam a sógornőmnek, aki a bankban dolgozik, és azt mondta, hogy ott mindent befektetnek, tehát jó helyen van az ágyuk, és pont olyan amilyet az IKEA -ban árultak 80-ban, amikor kimentünk a Józsival, mert így hívták az én drága jó emberemet, akit az édesanyám a tenyerén hordozott, mondta is becsüld meg ezt a jó embert, aki aztán negyven évig a vasútnál dolgozott, és akár hányszor elutazott vidékre, mindig hozott nekem vásárfiát, noha azért állítólag a vásárlányokkal is jóban volt, pletykálta is a szomszéd Mári néne, aki köztünk legyen szólva aki egy nagypofájú vén k.va volt, és mégis el tudta sózni a lányát a jól menő közértesnek, aki mázsa számra árulja szüretkor a cukrot a szőlős-gazdáknak, mert már ők nem is ismerik azt az ősi receptet mi szerint állítólag szőlőből is lehet bort csinálni, megértem én őket, mert a mai világban nincs ideje a parasztnak kapálni, meg ilyesmi, mert mind azt várja,hogy arra vezessen el a sztráda, és akkor jó pénzért megveszik a földjüket, addig meg már minek veszkelődjenek vele,meg ha nem veszik meg tőlük itt van a nyakunkon a választás, aztán lehet, hogy úgy alakul, ingyen is elveszik tőlük adóba, ugyan megígérte a polgármester, hogy jövőre kolbászokat osztogat, hogy besegítsen a kerítések építésében, meg aztán választás előtt mindig érkezik néhány fiatalember műparasztnak öltözve, felköszöntenek a születésnapomra meg mindenre, és én mindegyiknek elmondom, hogy rájuk fogok szavazni, és akkor örömet is szereztem, pedig látom én a finomam manikűrözött kezükön, hogy sose dolgoztak, és majd a börtönben is csak irodai munkára lesznek alkalmasak, majd akkor, amikor létszámilag túl lesznek reprezentálva, mert értem én ám a mai nyelvezetet is,

– de kedveském miért is hívott?
– elnézést, mellétárcsáztam.