11 óra meló után megkönnyebbülve dobta le tűsarkúit, fájtak a lábai, még papucsot sem húzott. Imádta a nőies darabokat, a körömcipő teljesítette kerek egésszé megjelenését. Csinos kinézetét még tovább gerjesztette hosszú, mahagóni színű hajával. Ma egész nap ügyfelezett, kapkodta a telefont, előkészítette az ingatlan értékbecsléseket, de még a mérnök kollégának is besegített. Utálta, amikor titkárnősdit is kellett játszania, de nem tudott mit tenni. A kollegina beteg lett, így neki kellett tartani a frontot már harmadik hete. Fáradt volt, leterhelt. Jól esett neki, hogy egy órával hamarább eljöhetett.
-Szivem, hazajöttem! Képzeld, végre kiadták az építési engedélyt annak a házaspárnak, akiket te hoztál az irodába! Úgy örültem neki, ma vettem át a másolatot. Szivem!? Itthon vagy?
Kata meglepődött, hogy férje nem válaszol neki. Fura, mert az ajtó nyitva volt. Közelebb lépett harisnyás, puha lépteivel a folyosóról. 48 négyzetméteres lakását nem volt nehéz körbejárni. A hálóból igen furcsa hangokat hallott. Sóhajtott egyet, lassan odalépett. Érezte, ez mélyen ütött seb lesz szivén, ha jól gondolja mi történik odabenn.
– Kata! Te meg hogy kerülsz ide? Hogyhogy ilyen hamar itthon vagy? – kérdezte szemrehányóan a férje, ki karjából egy szöszit dobott el.
– Itt lakom… tudod… ez az én lakásom is… mondta elcsukló, majd lassan elnémuló hangon, majd könnyeit eltakarva bezárkózott a fürdőszobába.
-Kata! Gyere ki! -követelte aggresszíven Zoli
-Kata! követelem, hogy gyere elő! – Zoli elvesztette eszét a hirtelen rajtaütéstől, ütlegelni kezdte az ajtót.
-Kata, mit mondtam, gyere elő, vagy azt akarod én törjem be?
-Zoli édesem inkább most lelépek…majd hívj, ha már elintézted, vagy keress meg. Szerizlek macikám!
-Kata! Félre értettél, én ennek a nőnek fizettem, nincs hozzá semmi közöm érzelmileg, én téged szeretlek!
-Látni sem akarlak! Nem megyek ki! Menj a ringyóddal ahová akarsz, egyedül akarok lenni.
-Zokogta fájdalmasan, közben hányt. Gyomra összerándult a stressz hatására.
Egy hatalmas rúgással betörte az ajtót a férj.
-Ne, Zoli ne!
-Ezt akartad? Hogy könyörögjek? Hogy rád törjem az ajtót és letérdeljek? Na, itt vagyok, könyörgök neked, hogy ne haragudj rám! -ordította, miközben Kata samponját, tusfürdőjét és ami a keze ügyébe akadt mindent a földhöz dobált.
Kata elindult az ajtó felé, Zoli megrántotta a karját, magához akarta húzni, Kata minden erejével küzdött. Nejlonharisnyája megcsúszott és a kádnak esett.
-Zoli… Miért repked ez a sok légy? Zoli! A disznó már kitöri a karámot, meg kéne etetni… Apa mondta, hogy a csirkéknek a kukoricát daráljuk hozzá a fűhöz… Zoli mászik valami a nyakamon.. Zoli, egy légy mászik a nyakamon! Zavard már el…
Kata mahagóni színű haja szép lassan pirossá változott. Szomorú patakban folyt le vékony, kecses nyakán a vér, melyet Kata úgy érzett, egy légy mászik rajta…
-Kata! Kata! Térj magadhoz! Szerelmem! Kata… ne!!!
Kata 26 évet élt.
2 hozzászólás
Szia!
Valami hasonlót éreztem, mint Te, amikor a gyűrűt olvastad. Átjár a hideg.
Szeretettel:Selanne
Köszönöm, hogy nálam jártál:) Küldök egy baráti ölelést, remélem jól fog esni a hidegben:)