A rég elszállt hegedűszó

Gyermek- és fiatalkorom Budatétényhez köt, mivel 1945-ben itt születtem. Itt értek a gyermekévek szép élményei és itt találkoztam először a kamarazenével, mégpedig Rigó Karcsi bácsinál, aki zenészként a hegedűtanárom volt és az akkori Arany János, ma Lépcsős utcában lakott. Annak ellenére, hogy nem lettem zenész, mégis megtanított a komolyzene szeretetére és tiszteletére. Ugyancsak meghatározó volt a zenei nevelésemben az Akácos Vendéglő közelében, az Arany János utcában lakott Hencz Anci zenetanárnő, akinek a lakásán lezajlottak a félévi és évvégi zongorakíséretes nyilvános műsor keretében a tanfolyami féléveket és éveket lezáró hegedűvizsgáim! Most, amikor élvezem a kamarazenét, akkor könny szökik sokszor a szemembe, mert ebben a művészi élvezetben az Ő szívük-lelkük, emberségük, ember- és szakmaszeretetük is benne van. Ők már valószínűleg a felkők közül tekintenek le ránk, de a lelkemben a zenével együtt Ők is örökké élni fognak és rájuk mindég hálával emlékezem, mert egy örök értéket, a zene szeretetét és tiszteletét adták Nekem!