Mint már gondolom, kedves olvasóim többször olvashatták tőlem, hogy a szomszédunkban él Bogár, a gyönyörű fekete németjuhász kutyus, aki a mi házunkra is felügyel. Most egy újabb történetét szeretném Önöknek elmesélni. Íme:
Rekkenő nyárvégi meleg volt. A kertvárosi házunk hüvősében élveztem az utónyarat, amikor szokatlan jelenségre figyeltem fel. Egy fekete németjuhász kutya rohangált izgatottan kint az utcán a nagy közúti forgalomban, ahol még ráadásul villamosközlekedés is van. Azonnal szóltam a feleségemnek, hátha a szomszédékkel közös kutyusunk futkározik kétségbeesetten odakint. A szomszéd átment az utca másik oldalán lévő fodrászhoz egy kis szépítkezésre és ezt úgy látszik, nem mondta meg Bogárnak.Ugyanis vele minden ilyen dolgot meg lehet és meg is kell beszélni, utóvágre Ő felel mindannyiunk biztonságáért. Tehát Bogár, vagy ahogy mi becézzük, Bogi erről nem tudott és keresni kezdte az elment gazdit. A kapujuk zárva volt. A kerítésükön belül eddig vezettek a nyomok, de látta a gazdit az utca másik oldala felé távolodni, hát mit volt mit tenni, keresni kezdte annak lehetőségét, hogy hogyan lehet a telkükről kijutni, Felénk nem mehetett, mert a mi kapunk is zárva volt, azonban észrevette, hogy a felső telekszomszédjuk kerítése eléggé rozoga.Ásott hát ott egy ideiglenes átjárót magának és azon keresztül ment
ki az utcára. A kapujuk előtt sikerült szagot fognia és elindulnia az ismerős szagok nyomában, de ekkor úgy megrémült, hogy valósággal megdermedt a sok ide-oda rohangáló gépkocsitól, villamosoktól. Nem tudta, hogy mit csináljon! A kis szíve tele volt aggodalommal, hogy most mi lesz a gazdival, akire Ő nem tud vigyázni, mert nem tudja, hová is mehetett! Kétségbe esésében sírva rohangált össze-vissza.Teljesen összezavarodott, víg végül nagy nehezen a szomszédék részben a mi segítségünkkel, visszacsalták a telkükre és megnyugtatták a minden ízében, porcikájában még akkor is reszkető Bogit. Hamarosan a gazdi is előkerült a fodrászatból és miután Ő is megnyugatta a Bogit, egy picit rápirított, hiszen már korábban elmagyarázta a kutyusnak, hogy nélkülük a rá nagyon veszélyes utcai forgalomba nem mehet semmilyen indokkal sem! A gazdi a Bogit oda vezette az általa ,,titkosan" készített átjáróhoz és ott magyarázta ismét el neki, hogy mi rosszat csinált. ,,Büntetésül" a kutyus egy napig még hozzánk sem jöhetett át.
Pecás