1. szín
Játszótér, háttérben magas épületek látszanak,
napsütés, déltájt. Kruza fekszik a padon, jön Vorsac.
Vorsac: Mit csinálsz te itt, Kruza barátom?
Kruza: Mint látod fekszem. Elaléltam.
Egy kósza gondolat járta fejem,
Gondoltam hát agyonverem.
Vorsac: Hát úgy. És milyen gondolat?
Vagy tán titok mi némítja hangodat?
Kruza: Nem titok, de nem is fontos
Mégse mondom hát el pont most.
Vorsac: Nembaj, hírt hoztam Gártól
Azt mondja rendben van, semmi sem gátol.
Kruza: Vagy úgy, mert pont rá gondoltam.
Tudtam én hogy minden rendjén van!
Vorsac: Mindjárt ide kell érnie. Ő többet
fog majd mondani nekünk.
Jön Gár
Gár: Itt vagyok barátim! Itt vagyok!
Tehát a dologról van szó.
Amit nem nevezünk nevén
Mert ott az a pár tehén
Minket bámulgat.
Vénasszonyok jönnek unokáikkal a térre.
Első vénasszony: Hát ezek hárman miről fecsegnek?
Második vénasszony: Hoppá, hallom szavak csepegnek.
Első: Már megint biztos mászni akarnak!
Második: Fejjel mennek ismét a falnak!
Kuncogva továbbálnak a hintákhoz
Gár: Végre már elhallgatnak
Méghogy fejjel a falnak!
Kruza: Bizony nem fejjel, hanem lábbal.
Vorsac:De várni kell míg Ibel kilábal.
Megint kezét törte a szerencsétlen.
Gár: Oh tudtam hogy nem bízhatunk benne.
Kruza: Hát azt mondom mi más dolgunk lenne,
Hagyjuk ki, túl sok bajt okoz.
Vorsac: Persze aztán megint lefokoz.
Gár: Mégis muszály megvárnunk őt.
Értünk feje jó sokat főtt.
Kruza: Addig szívjunk el egy spanglit.
Együtt: Szívjunk, szívjunk…
Játszótér aznap délután. Vorsac hintázik.
Jön Kruza
Kruza: Na mi? Tán nem mentél haza?
Vorsac: De indultam, ellenben nagyon laza
lett a lánc a talicskámon és ittmaradtam.
Kruza: Ejnye! Akkor itt ülsz éhenmaradtan
már három órája? Miért nem szóltál?
Vorsac: Lemerült biza a pityogóm!
Nem töltötte fel az a baróm!
Kruza: Tán ki az aki nem tölti fel?
Nem te lennél az kinek kell?
Vorsac: Na hát én de bátyámra bíztam.
Az meg bizony csak feleselt.
Kruza: Mindegy, hozok neked eledelt.
Kruza el. Jön Gár.
Gár: No jó hírt hoztam koma!
Volt otthon nagy lakoma!
Vorsac:Ne is beszélj ilyeneket!
Gyomrom üres, belegebed!
Gár: Sebaj, Ibelről van szó.
Az a bitóravaló
Mégsem törte kezét, csak repedt.
Vorsac: Remek, mászni mikor fogunk?
Már ha ki nem ütik érte fogunk.
Gár: Néhány nap és falon leszünk
Ha le nem veszik érte fejünk.
A biztonság manapság nagyon magas
Vorsac: Vigyázni kell, vigyázni…
Kruza jön ebéddel a kezében.
Kruza: Nézd, te éhes gyerek
Mit hoztam én mostan neked.
Vorsac: Finom! Megeszem. Köszönöm!
Mind el…
2 hozzászólás
Szia!
Sajátos stílus, kicsit Frédi és Béni, kicsit Shakespeare, de nem rossz.
Szeretettel: Rozália
Köszönöm szépen! 😀
Üdv.Ngaboru