Dem megszokta már az ember közelségét, nem morgott, de nem is ment közelebb. Luis pedig nem akart vele barátkozni. A gazdája, Neil Holt egyik nap megpróbálkozott, hogy a farkas közelébe férkőzzön. Dem viszont rátámadt Neilre. Luis azonnal közbe lépett. Tudta, hogy egyszer ez lesz a vége.
A farkasnak nem tetszett a repülőút, unalmasnak és zajosnak találta. Miután kiért a friss levegőre, nem tudta hol van. Ő a hideget szokta meg, a havat, a füvet, és nem az aszfaltot. Rengeteg embert látott, s miután a repülőtérről kiértek az utcára még rosszabbnak találta, mint az utazást. És még ráadásul ismét rákerült a lánc egyik kisebbített mása, a póráz. Zavartan nézett körbe, semmi sem tetszett neki. Majd beleültek egy autóba, egy taxiba, s egy kicsit élvezte a gyorsaságot, de a zajt elviselhetetlennek tartotta. Majd kiértek egy valamennyivel tisztább helyre, a tengerpartra. Szebbnek találta, de soha olyan hosszú kékséget nem látott. Látta már a jeget, s pár tavat, de ilyen hosszú tó nem létezhet! A másik oldalon pedig a nagyházak, meg az aszfalt, s ő eltervezte, hogy arra soha többé nem megy. Végül egy gyönyörű ház előtt megálltak. Neil Luist elengedte, benne jobban bízott, mint farkasában, ő már járt erre. A kutya örömmel futott a ház elé, s ugatott egyet-kettőt, majd kijött egy fiatal, szőke hajú lány.
-Apa! – kicsit meg volt lepődve, egyrészt hogy apja meglátogatja, másrészt hogy egy farkassal jött. A lány neve Emma Holt volt, 18 év körül lehetett, szőkésbarna haja, kékes szeme volt. Szerette az állatokat. – Egy farkas?
-Igen. – válaszolta Neil. A ház 1 emeletes volt, 3 szobás. Neil és Emma csak ketten laktak, s a 3. szoba Luisé és Demé lehetett. – Most megyek és kiképezem a farkast.
-Nincs még neve?
-Nincs. – mondta, s elvitte Demet.
A farkaskutya gyorsan tanult, s igen ügyesen szerepelt. Gyorsasága és ereje hamar kimutatkozott. Remekül ugrott, úszott. A legnehezebb dolog számára nem volt más, minthogy meg kellett tanulni megértenie az embert. Vagyis engedelmeskednie kellett. Ez nehezen ment Demnek, de 2 hét alatt már tudta ezek alapját. 3 hét után már tudott mindent, amit egy kutyának tudnia kell. Megszerette az embereket, nem félt többé tőlük.
Dem egyre jobban szokta meg a városokat, tetszett neki a tenger, s az, hogy kutya lehet.