Azt hitte kiskorában lehet valaki, de ez nagy korában megváltozott.
Egy 24 éves férfi, megakarta valósítani álmát, de ez sok hazugsággal járt. Mily nehéz lehetett, mikor ez kiderült! Egész életében csak hazudott és hazudott! De természetesen ez nem azon nyomban derült ki róla. Ennek a férfinak a neve Axel volt. Már 7 éves korában elrendelte, hogy ő állatorvos lesz. Sok pénze lesz, de nem gazdagságból fog élni, hanem a vallásból, az erőből és az életből. Egyre több minden akart lenni, s mivel édesanyja tanító volt, ezért úgy döntött, hogy állatorvos mellett tanító is lesz. Reflexei remek volt, s édesapja 10-11 évesen már vezetni is hagyta, természetesen csak az erdőfele, vagy a szántóföldeknél. Ezzel is bizonyította ügyességét és eszét. Megtanult lovagolni autót, motort vezetni, írása gyönyörű és gyors volt. 20 évesen már állatorvos lett. Sok pénzt szerzett, s elkészítette álmai házát.
Egy ember egyszer belépett a rendelőjébe és így szólt:
– Bajtárs, ha meggyógyítd ezt a kutyát én még gazdagabbá teszlek!
Axel az állatot gyengén fogta meg, s érezte minden baját.
– A kutyának semmi baja! – mondta a gazdának.
– Az lehetetlen! Hisz minden orvos azt mondta, hogy nem lehet meg gyógyítani! – felelte egy kicsit megrémülve a férfi.
– Mit vett észre a kutyáján?
– Hogy nem eszik és nem alszik. – válaszolta egy kicsit nyugodtabban az ember.
– Szokta sétáltatni?
– Egy ilyen előkelő kutyát sétáltatni?! Meg van őrülve?!
– Én ugyan nem! Maga inkább a bolond! Próbálja ki, hogy több évig nem teheti le a lábát kint, mert a gazdája nem engedi! Egy kutyának sok séta kell! Hanem sétál több gondja lehet!
– Jól van! Tessék, itt van ez a csek! Ha az állatom nem gyógyul meg pár napon belül kérem vissza!
– Rendben! – egyezett bele Axel, jad elköszönt a névtelen látogatójától. Csek óriási összegű pénzt tartalmazott. MEg is érdemelte a 20 éves fiú. Vett töb állatot, tanár is lett végül, sőt még igazgató is. Egy falu polgármestere lett. Ígért sok-sok dolgot a falunak, de nem vezetett be semmit. A nagyfalu erre mérges lett, s Axelnek muszáj volt tennie valamit. Már nem szerette a vallást, utálta az állatokat is. Más városokból lopott, s azt a falujának adta. 2-3 évvel később több polgármester jött, hogy megtalálták azt az embert ki lopott tőlük. Axel egy 40 éves emberre fogta. Ezt el is hitték neki. A 40 éves ember az volt, kinek kutyáját régen meg gyógyította. Hát ez a férfi így szólt Axelhez:
– Sohasem lesz bűntudatod? Meggyógyítotad kutyámat, én adtam pénzt, s így köszönöd meg?! Azt a rengeteg pénzt?! Te nélkülem még mindig ott ülnél az állatorvosi székben, minden nélkül! Te nélkülem egy nagy senki lennél!
Axel megrémültem és a házába ment. Elgondolkodott, s nem mert kijönni. 1-2 napig bent ült, majd kijött, s összehivatta a falu lakosságát, s így beszélt:
– Rendőrök! Engedjétek el a férfit, akit városok, s faluk rablásával vádoltunk! A bűnös én vagyok! Mindenkinek hazudtam, hogy nekem jobb legyen! Loptam, s ártatlan emberre fogtam a lopásaimat! Én vagyok való a börtönbe!
Az emberek tétlenül néztek, átgondolván a beszédett, majd elmentek.
– Nah ezzel is jól jártunk! – mondták halkan.
A rendőrök elfogták Axelt, s életfogytiglanra ítélték. De a 40 éves férfi 5 nap múlva kihozta a börtönből.
– Remélem okultál!
– Én igen. De miért hoztál ki?
– Szóval nem tudod?! Elveszteted a képességeidet? A gyors reflexet, ügyességedet meg mindent?
– Azt hiszem igen.
– Én a testvéred vagyok, Axel! Légy újra állatorvos!
– A tesvérem vagy? Az hogy lehet?
– Ez nem számít. De te legyél újra állatorvos!
– És hol? Nincs házam, semmim, jól mondta én egy senki vagyok!
– Tudom, de mellettem biztonságba vagy, te senki!
Ez így is volt. Végül Axelnek a faluk, s városok megbocsájtottak, s elfogadták állatorvosnak.
Axelnek élete végre még is lett valami, de nem olyan, mint amilyet szeretett volna, de ezzel is megelégedett.