ápr. 2.
Hosszas küzdelem után sikerült meggyőznöm egy kiadót, hogy kiadják Valentin napra készült művemet. Eddig biztató visszajelzéseket kaptam. Hamarosan gazdag és boldog leszek, és végre túladhatok a néma múzsán. Remek!
ápr. 5.
Na, ma sem volt egy jó napom! A kritikusok megszállták a postaládámat, és betelt a postafiókom is. Ennyi levelet sosem fogok tudni elolvasni! Idemásolok egyet, ez még a legkedvesebb és legkevésbé kukacoskodó volt.
„Kedves Poétafióka!
Meglepetten olvastam eléggé újszerű versedet. Értékelem merészségedet, hogy mindezt nyilvánosságra is hoztad, de nem attól lesz valaki költő, hogy össze tud egyeztetni néhány rímet! Azért csak próbálkozz tovább, hátha mégis beindul a karriered. Ihletgazdag perceket!
Egy jóindulatú kritikusod”
Méghogy „poétafióka”! Mit képzel magáról ez a jómadár? Bár még mindig jobb, mint az ide le nem írt megszólítások többsége. És amit a költőizéről írt! Nevetséges, rímek nélkül a vers nem is vers, csak valami… firkálmány. Mit tud ez a költészetről? Kritikusok…
ápr. 6.
Nem aludtam éjszaka, de legalább a levelekkel végeztem. (Újra szabad a postaládám, éljen!) A nagyon rosszakat összetéptem, nekem (mint ihletétvesztett, ráadásul egy rossz múzsára kincset kidobott költőnek) ilyesmire nincs szükségem! Persze a fecniket össze kellett sepernem, mert a postán nem nézik jó szemmel a szemetelést, jól leszedték a fejemet. Egy biztos: gazdag ugyan nem igazán lettem, de híres igen! Ezen a néma múzsán viszont túladok, szerintem gyári hibás lehet, de sajnos garancia nem volt rá. Megyek is vissza Pikkely-csúcsra, remélem, azért kapok érte valamit.
ápr. 10.
Az utóbbi napokban új múzsára próbáltam szert tenni, de helyette csak egy sárkánytojást sikerült vennem valami sötét színű piacon. Nem baj, úgyis itt a húsvét, megteszi ez is. Sajnálatos módon megint magamra hagyott az ihletem. (A kis áruló!) Valószínűleg a jóindulatú kritikus tehet róla, meg a többi 1374 társa. Ha nem kapok annyi levelet, és kialszom magamat, akkor már rég készen lehetne a verses kötetem. Mindegy, most már késő. Az idegesítő néma múzsa végre nem zavarja a köreimet, elteszem magam holnapra.
ápr. 11.
Ma érzem, el fog készülni életem fő műve, ami gazdaggá tesz! Híresség már nem kell, azt már sikerült megszereznem legutóbbi (bal)lépésemmel. Nem értem, hogy miért fogadták ekkora… „lelkesedéssel” a költeményemet, nekem igenis tetszett. Áhh, most inkább a legújabbra koncentrálok. Húsvét, tojás, mit is lehet írni erről? Ide valami pörgősebb kell, ellentétben az ilyen nyálas szemetekkel. Kezdjük az előzményekkel! Ab ovo, ahogy még hajdanán Pikkelyfalván tanultam
Eljött húsvét reggele,
Nagyböjtnek a legvége.
Hihetetlen kezdés, csak kár, hogy még NEKEM (!!!) sem tetszik. Márpedig akkor ott valami hiba lehet! Kénytelen leszek máshogyan kezdeni. De nem jut eszembe semmi jobb…
Húsvét reggel eljött végre,
Süssünk kalácsot ebédre!
Kár, hogy nem karácsonyról írok! Mit is eszünk húsvétkor? Telepatizálok valamelyik barátommal, hátha felveszi a kapcsolatot! Egy pillanat, naplócskám, mindjárt írok tovább…
Azt mondta, hogy ideillik a tojás, a kolbász meg a sonka. Persze mikor megmondtam, hogy újabb verset írok, harsány röhögésben tört ki, és megszakadt a kapcsolat… Nem fog ez így menni, vissza a nagyböjthöz.
Húsvét reggel végre eljött,
Véget érhet már a nagyböjt.
Szenzációs! Megvan az első két sor. Ha így haladok, nemsokára kész leszek. Hol is van az a tojás? Itt is van, most jöhetnek a húsvéti kaják felsorolva.
Tojás, sonka, ami finom,
Végre mindet bekaphatom!
Uhh, ez így nagyon nem jó. Nem, nem és nem! Nem nagyon akar menni most az írás. Kezdem elölről.
Húsvét reggel végre eljött,
Véget érhet már a nagyböjt.
Sonka, tojás készül mára,
Odakerül asztalkámra.
Így sokkal jobban hangzik, igen. Még egy versszak, és tovább nem nyúzom magamat. Írok egy kicsit az ilyen emberi szokásokról. Először fejben összerakom, aztán leírom ide az egészet egyben.
Húsvét napján
Húsvét reggel végre eljött,
Véget érhet már a nagyböjt.
Sonka, tojás készül mára,
Odakerül asztalkámra.
Meglocsoljuk a lányokat,
Kapunk csokitojásokat.
Mi boldogok, ők vizesek,
Örülhetünk az ünnepnek.
Többet a lényeggel nem várok:
Kellemes Húsvétot Kívánok!
Ismét tökéletes művet alkottam! Kincsek, most már tényleg nem menekülhettek!