Írni kezdtem pár sort ide-oda. Messze kívántam írni bele a közeli jelenbe. De nem megyek én sehova elég ha csak kimegyek az utcára. Hé fiúk ti ott!Szólok lágyan egy szép lánynak. Épp vele járok táncra. De vizenyős eső függöny az mi őt tőlem meredeken elválasztja. Ölelném,csókolnám s újra ölelném addig amíg csak bírnám. De e szép édeskés, füstölgő vágyak. Melyek felfortyannak lassan magányomban és a keserűség átszakítja bennem a gátját. De mindegy is. Visszatérve szemébe mélyen nézve kérdezem tőle. Láttál errefelé valami szint vagy ilyesmit. De nem érti mi bajom. Így lassacskán otthagyom. Leporolom magamról a szürkeség hamuját. Egy szó érinti csak tőlem testének apró porcikáját „viszlát”. Tovább lépve sűrű fekete masszaként vájom magam a tömegbe. Undorító kedves érzés, lelkembe zárt undorodott fekélyes érzés. S terjed, terjed bennem ki tudja meddig. Buszon ülve, metrón henyélve vagy a villamoson nézelődve. Látva látom s nézem a nézelődőket, fáradtakat s érdeklődőket. Haláli csend vagy gátlástalan ordibálás. Már csak néznek s nem szól a többség. Megutálta még magát is. Önző disznó rejtett perverz valóját. Önzőzik, magát nézi másba még a kést is beleengedi, ha tudná. Vezeklés??! Megoldja dob pár húszast a koldusnak és viszlát. Koldus! Persze több pénzt keres mintha dolgozna. Ennél jobb nincs is. Jól bebaszni össze-vissza, ide-oda. Polgárt jól pukkasztani és szarni, szarni mindenre. Nekem már úgyis mindegy. Utána fagyás vagy halál. Pedig ember volt ő is talán még az is de tőle függ mit vár s cselekszik. Jó e így neki vagy kitörni igyekszik. S jó az másra sem vár. S mi jó ebben? Szerinted? Lesd meg magad és kérdezd. Mit keresel a legjobban!! Azt mit mindenki más. Ki így s ki úgy keresi. Boldogság vagy szeretet. Fizeted a bankót meg mi egyebet. Nem javítják a szíved. Csak vársz, csak vársz s egy helyben állsz. Visszatérve a valóságba. Sírva, a szánkat tátva. Egymásra kellene figyelni. És csá csá csá. Elég ha látod a körülötted élő világot mint a homokozóban Julit akinek holnap nyalókát akarsz adni. Táncon eléggé nem nem annyira feltűnően azzal a lánnyal táncolni, csak vele, amíg mások cserélgetik egymás partnereit. Hidd, még ha szóhoz se tudsz jutni és csak nézni tudsz. Mélyen a szemébe, gyönyörűség fog el olyan mint mikor hangtalanul belecsobbansz a reggeli harmatos folyóba. Bánj úgy mással ahogy te szeretnéd hogy veled bánjanak. Nem éri meg a fájdalom vagy a gyűlöletet szítani de néha szükséges. Az élet túl rövid ahhoz hogy egymást gyűlöljük vagy utáljuk. Mert más nem tanul a hibáiból s saját botlásából. Én már alszom s remélem holnapra egy szebb világot álmodok.
2 hozzászólás
Huhh, annyi mindent beleírtál, és ha próza, még akkor is rímel rengeteg helyen. Szívesen olvasnék még Tőled ilyeneket. Tömör, rövid de benne van egy élet. Remélem néha sikerül azt a szebb világot megálmodni! Jó éjt 🙂
naon szépen köszike azértékelést, megálmodni szerencse sikerül 😀 de a megvalósítás még problémákat szül. :'(