[IG_KITOLT]Egy gyönyörű tavaszi reggel váratlan látogatónk érkezett. Ajtónk előtt egy reszkető négylábú kért bebocsájtást.
Nagyon megsajnáltuk szegényt és abban a pillanatban örökbe fogadtuk. Sima szőrű tacsiként, tekintettel termetére, Csöpi lett a neve. Ahogy beengedtük, az Őt megillető helyre, a legjobb fotelba ugrott. Szemébe látszott az öröm. Gyors fürdetés és szárítkozás után már úgy járkált a lakásban, mintha évek óta itt lakna. Egész napos játék után fáradtan zuhantunk ágyba. Alvás közben arra lettem figyelmes, hogy a paplan alatt nem vagyok egyedül. Lábamnál bevackolta magát és jóízűen aludt. A reggeli óracsörgésre egyszerre ébredtünk. Párom nem röpködött örömében amikor meglátta Csöpikét a paplan alól kimászni. Reggeli után új társunk vidáman lefetyelte a tejet. Az egész napos játék után ismét az ágyé lett a főszerep. Csöpi éppen ugrott volna az ágyra, de a ház ura leparancsolta. Sértődötten, de szófogadóan feküdt be a fotelba. Amikor párom horkolásba kezdett éreztem, hogy emelkedik a paplan. Megérkezett éjjeli hálótársam. A reggeli óracsörgésre puskagolyóként repült a fotelba. Mire a gazda ébredt, Ő bárgyú arccal ült a helyén. Csodálatos hetek következtek. Átrakatta velünk a farakást egy nyamvadt kisegér miatt. Aztán egy reggel négy kiskutyával ajándékozott meg bennünket. Nagy szeretettel óvta őket, de megengedte, hogy segítsek neki. Ilyenkor az ínyét felhúzva mosolygott. Amikor a kölykök új gazdikhoz kerültek, Csöpi bánatos lett. Lányaim egy kiscicát hoztak neki vigasztalásul, melyet azonnal elfogadott. Együtt játszottak, egy tányérból ettek.
A család és a hozzá tartozó jövevények életében nagyon szép évek következtek, mígnem 10 évesen Csöpi ismét anyai örömök elé nézett. Nagy pocakjával komótosan ballagott, a lépcsők nehéz feladatot jelentettek számára. Egy reggelen eljött az idő, hogy megszabaduljon terhétől. Nagy kínok között 10 év után ismét négy kiskutya látta meg a napvilágot, de mint hamar kiderült kettő halva született. Őket illően eltemettük. Csöpin látszott a kimerültség. Tejjel, vízzel kináltuk. Fáradt szemeiben ott volt a hála. Másnap állatorvos segítségét kértük, aki megállapitotta, hogy még két kiskutya van benne, sajnos halva. Injekció, infúzió után másnapra mütétre kaptunk időpontot. Délután 3 órára kellett vinnünk a rendelőbe. Két órakor még megszoptatta csemetéit, majd mózeskosárba autóba tettük. A hátsó ülésen a lányok simogatták.
A rendelőbe gyors vizsgálat, lekötés és altatás következett. Ma is látom, ahogy rámnézve búcsúzott. Én megsimogattam és vigaszként annyit mondtam neki: -öreglány nemsokára jobban leszel.- Ezt akkor én komolyan gondoltam.
Hosszú percek következtek. Végre nyílt az ajtó. Az orvos és a felesége jött és közölte a rossz hírt. Sajnos az asztalon meghalt, nem bírta a szive. A méhe szétrepedt. Ekkor jött az őrület. A lányokkal összeborulva sírtunk. Kis idő múlva zsákba kaptuk meg szeretett Csöpikénket. Hazaérve diófa árnyékában gödröt ástunk és valódi temetést rendeztünk.
Sírhelyén kivacsból van kirakva: C S Ö P I
E kis kupacra mindig kerül virág. Csöpi mostmár odafentről vigyáz reánk.
8 hozzászólás
Kedves Györgyi!
Úgy gondolom, Csöpinek nagyon jó élete volt veletek, szerető gondoskodás vette körül. Meghitt, kedves írásod méltó emlék.
Rozália
Szegény Csöpi! Nagyon szép és szomorú történet! Nem igazán tudok mit hozzáfűzni, mert egy állat elvesztése valószínűleg sokunk számára ugyanazt jelenti.
Látszik, hogy szívből jött. Valódi emlék, valódi szomorúság. Nem is lehetne másmilyen a történet, mint szomorúan szép.
A bánatfelhők között azért halványan dereng egy fénysugár, ami megnyugvást és örömet hoz a léleknek. Minél többen olvassák el ezt a művet, annál méltóbb az emlék, amit a kutyusnak állítottál.
Csöpi, hmm, kis öreg tacskó, nekünk Morzsi volt. Szinte pont így vesztettük el, azzal a különbséggel, hogy minden kölyke halott volt. De ő is egy diófa alatt nyugszik. Jó, hogy olvashattam, köszönöm.
Hanga
Köszönöm nektek, hogy olvastatok.:-)
Kedves Györgyi!
Csak az érezheti át fájdalmatokat, aki szintén vesztett már el kis házi kedvencet. Nagyon az ember szívéhez tudnak nőni:) Ahogy leírtad Csöpi ravaszságát a gazdival szemben, a mi kis törpepincserünk jutott eszembe, aki nyomban leugrott az ágyterítőről, ha belépett a férjem… Bezzeg amikor velem volt, mindent megengdett magának, jól tudva, hogy én képtelen vagyok haragudni rá… Ma már szabadon garázdálkodik az egész házban, mert kicsi fiam alaposan elkényeztette:) Jó volt olvasni írásodat!
Üdv: Borostyán
Helyesírási hibák: Szemébe -> ez a mondatban helyesen Szemében látszott az öröm
örömében amikor meglátta -> az amikor elé szükséges a vessző
horkolásba kezdett éreztem -> mivel ez is másik mondat szakasz, az éreztem elé is kellene
kináltuk, megállapitotta, mütét , szive-> hosszú í, ű
majd mózeskosárba autóba tettük -> ismét mózeskosárban…
A rendelőbe gyors vizsgálat -> rendelőben….
zsákba -> zsákban
Hazaérve diófa árnyékában -> hiányzik egy névelő és itt meg pont nem kell az n, csak a diófa árnyékába
maga a történet szomorú és megható. szerkezetileg és mondatszerkesztésileg csiszolásra szorul.
Kedves Shero mivel ez egy régi írás, azóta én is észleltem benne hibákat, de nem tudom javítani.
Örülök látogatásodnak. 🙂